Bible

1 Azért nékünk nagyon is szigorúan kell ragaszkodnunk ahhoz, amit hallottunk, hogy vesztünkbe ne rohanjunk. 2 Mert ha már az angyalok hirdette ige is erősen állott s minden vétek és engedetlenség elvette méltó büntetését, 3 hogyan menekedünk meg mi, ha egy cseppet sem törődünk az üdvösség ama nagy kegyelmi dolgával amelyet az Úrnak eredeti igéje alapján az ő hallgatói megerősítettek számunkra 4 s amely mellett az Isten bizonyságot tett jelekkel, csodákkal, sokféle erőkkel, és a Szent Léleknek az ő jó tetszése szerint kiosztott ajándékaival. 5 Mert ő nem az angyalok hatalma alá vetette azt a jövendő világot, amelyről beszélünk. 6 Sőt inkább valaki valahol mint tanú, azt mondja: Mi az ember, hogy megemlékezel őróla, mi az emberfia,hogy gondját viseled? 7 Egy kevés időre lejjebb tetted bár az angyaloknál, Mindazáltal dicsőséggel s tisztességgel koronáztad meg őt: Teremtvényeidnek Urává avattad, 8 Mindent az ö lábai alá vetettél. Mert azzal, hogy „mindent alávetett néki\, jelzi, hogy semmit sem hagyott alájavetetlen. De most még nem látjuk, hogy ő néki minden alája van vetve. 9 Az angyaloknál egy kevés időre lejjebb tett s a halál elszenvedéséért dicsőséggel, s tisztességgel megkoronázott Jézust ellenben, aki az Isten kegyelmi akaratából mindenkiért megízlelte a halált, már látjuk — 10 mert illő volt hozzá, akiért van minden s akitől van minden, hogy ő mint a fiak sokának dicsőségbe juttatója, mint azok üdvősségének szerzője, szenvedések árán legyen teljes tökéletessé. 11 A megszentelő és a megszenteltek ugyanis mindnyájan egytől származnak s épp ez okból nem átalja testvéreknek hívni őket, 12 mondván: Hirdetem nevedet testvéreimnek, A gyülekezetben magasztallak téged. Vagy: 13 Én tebenned bízom. Vagy: Ím' itt vagyok én és istenadta gyermekeim. 14 Minthogy pedig a gyermekek portest és vér részesei, azonképpen ő is részes lett azokban, hogy a halál által semmisítse meg a halál urát, vagyis az ördögöt 15 és megszabadítsa azokat, akik a haláltól félve, rabok voltak teljes életükben. 16 Mert őt bizony-bizony nem az angyaloknak, hanem Ábrahám magvának sorsa aggasztja, 17 Ez az oka, hogy a testvérekkel mindenben egyenlőnek kellett lennie, hogy mint az Istennek irgalmas és hűséges főpapja, kiengesztelje a népnek bűneit, 18 hiszen csakis akkor segíthet azokon, akiket kísértés vesz elő, ha ő maga is kiállta a kísértéseket.