1Pál, apostol nem emberektől, sem nem ember, hanem a Jézus Krisztus és az Atya Isten által, aki feltámasztotta őt a halálból,
2és a velem lévő összes testvérek: Galácia gyülekezeteinek.
3Kegyelem néktek és békesség az Atya Istentől és a mi Urunk Jézus Krisztustól,
4aki feláldozta magát bűneinkért, hogy kiszabadítson a jelen gonosz világból a, mi Istenünk és Atyánk akarata szerint.
5Dicsőség néki örökkön örökké.
6Csodálom, hogy attól, aki titeket a Krisztus kegyelme által meghívott, ilyen hamar elfordulva, átpártoltatok egy más evangéliomhoz,
7ami nincs más; de igenis vannak, akik háborgatnak s szeretnék elferdíteni a Krisztus evangéliomát.
8Pedig, ha mi, vagy akár egy mennyei angyal hirdetne is néktek más evangéliomot, mint amit mi hirdettünk néktek, - átok rá.
9Amint előbb mondtam, most újra is mondom: aki néktek más evangéliomot hirdet, mint amit befogadtatok, átok rá.
10Mert épp most is az emberek, vagy az Isten helyeslésére számítok? Vagy az emberek tetszését hajhászom? Ha még most is az emberek tetszését hajhásznám, nem volnék Krisztus szolgája.
11Tudtotokra adom ugyanis testvérek, hogy az az evangéliom, amelyet én hirdettem néktek, nem emberi.
12Nem embertől vettem én azt, nem is úgy tanítottak rá Jézus Krisztus kijelentése az.
13Hiszen hallottátok, hogy mikor még zsidó voltam, miként viseltem magamat, hogy szörnyen üldöztem és pusztítottam az Isten gyülekezetét
14s különb zsidó voltam bármely zsidó kortársamnál, sokkal jobban ragaszkodván náluk őseim hagyományaihoz.
15De mikor az Isten, aki engem fogantatásom percétől fogva kiválasztott és kegyelméből meghívott:
16jónak látta az ő Fiát kijelenteni én bennem, hogy hirdessem a pogányok között, - attól fogva nem tanácskoztam halandó emberrel,
17sőt elődeimet, a jeruzsálemi apostolokat sem látogattam meg, hanem elmentem Arábiába s újra visszatértem Damaszkuszba.
18Majd három évre rá felmentem Jeruzsálembe, hogy megismerkedjem Kéfással s tizenöt napot töltöttem nála
19Más apostolt azonban nem láttam, kivévén Jakabot, az Úrnak testvérét.
20Abban pedig, amit néktek írok, Istenemre, nincs hazugság.
21Onnét elmentem Szíria és Cilícia tartományába.
22A júdeai keresztyén gyülekezetek személyesen nem is ismertek.
23Csak úgy hallomásból tudták, hogy: aki egykoron minket üldözött most az egykoron pusztított hitet hirdeti.
24S dicsőítették az Istent énértem.