1A presbiter, kiválasztott Küriájának és az ő gyermekeinek, akiket én igazán szeretek, sőt nemcsak én, hanem azok is mindnyájan, akik megismerték az igazságot
2az igazság által, amely bennünk marad és velünk lesz örökké.
3Kegyelem, irgalom, békesség néktek az Atya Istentől és az Úr Jézus Krisztustól, az Atya Fiától, igazságban s szeretetben.
4Nagyon megörültem, hogy a te gyermekeid között olyanokat találtam, akik az igazság útján, az Atyától általunk vett parancsolat szerint járnak.
5Most pedig Küriám, arra kérlek téged, - nem új parancsolatként írom ezt, hanem csak a régi értelmében, - hogy szeressük egymást.
6A szeretet pedig az ő parancsolatainak teljesítése. A parancsolat ellenben, amint eleitől fogva hallottátok, annak megtartása.
7Mert sok oly ámító jár kél a világon, aki tagadja, hogy Jézus Krisztus portestben megjelent. Az ilyen, ámító és Antikrisztus.
8Vigyázzatok, hogy a mi munkánk kárba ne vesszen, hanem, hogy meg legyen a teljes jutalmunk.
9Aki tévelyeg és nem marad meg a Krisztus tanításánál, annak nincs Istene. Aki megmarad a Krisztus tanításánál, azé az Atya is, meg a Fiú is.
10Aki hozzátok megy s nem ezt a tudományt viszi magával, ne fogadjátok be a házatokba s ne üdvözöljétek.
11Mert aki üdvözli, részes annak a gonoszságában.
12Még sokat írhatnék néktek, de nem bízom papirosra és téntára; remélem ugyanis, hogy eljutok hozzatok s személyesen beszélhetek tiveletek, hogy örömünk teljes légyen.
13Köszöntenek kiválasztott húgod gyermekei. Ámen.