1Sőt, mint munkatársak, intve intünk is, hogy ne tegyétek hiábavalóvá magatokra nézve az Isten kegyelmét.
2Hisz ő mondja: Kedvező időben meghallgattalak tégedet S az üdvösség napján megsegítettelek. Most van itt a kedvező idő, most van itt az üdvösség napja!
3Ne botránkoztassunk meg senkit semmiképp, hogy ki ne gúnyolják szolgálatunkat,
4hanem úgy viselkedjünk mindenben, mint Isten szolgái, - örökös tűrésben, Nyomorban, szükségben, szorongattatásban,
5Vereségben, fogságban, háborúságban, Küszködésben, virrasztásban, böjtölésben,
6Tisztaságban, tudományban, Türelemben, szívességben, Szent Lélekben, képmutatás nélkül való szeretetben,
7Igazmondásban, Isten erejében, Az igazság védő és támadó fegyverzetében,
8Dicsőségben, gyalázatban, ócsárlás s magasztalás között; Mint ámítók és mégis igazak,
9Mint ismeretlenek és mégis ismerősök, Mint holtak és íme mégis élők, Mint megostorozottak, de meg nem ölöttek,
10Mint búsulók és mégis vidámak, Mint szegények és mégis bőkezűek, Mint akiknek semmijük sincs s mégis mindenük van.
11Korintusiak! Ajkunk megnyílt, a szívünk kitárult,
12Nem bennünk szorongtok, ti vagytok a szűkkeblűek.
13Viszonzásul: - úgy szólok hozzátok, mint gyermekeimhez - tárjátok ki ti is szíveteket.
14Ne vonjatok közös igát a hitetlenekkel! Miben társ az igazság a hamissággal! Mi köze a világosságnak a sötétséghez?
15Miben egy a Krisztus Beliállal? Mi dolga a hívőnek a hitetlennel?
16S hogy illik a bálvány Isten templomába? Pedig ti az élő Isten temploma vagytok amint az Isten mondotta: Köztük lakom, járok, Istenük és ők az én népem lesznek.
17Távozzatok hát körükből S váljatok el tőlük, mondja az Úr. Ne nyúljatok tisztátalan dolgokhoz, Akkor magamhoz veszlek titeket,
18és Atyátok, S ti fiaim és lányaim lesztek, Mondja a mindenható Úr.