1Tudjuk ugyanis, hogy ha ez a mi földi sátorházunk leomlik, isteni hajlék, örökkévaló, nem emberkéz-csinálta ház vár ránk a a mennyben.
2Hisz ebben is az után sóhajtunk s forró óhajtásunk, vajha felölthetnők reá mennyei házunkat,
3hogy felöltve meztelenek ne maradjunk.
4Mert mi, akik e sátorban vagyunk, térnünk alatt nyögve, éppen azért sóhajtozunk, mivel nem a levetkőzést, hanem a felöltözést óhajtjuk, hogy az élet elnyelje azt, ami halandó.
5Aki pedig erre rendelt minket, az Isten megadta nékünk a Lélek zálogát.
6Azért mindenkor bízva és tudva, hogy amíg e testben lakunk, addig messze távol vagyunk az Úrtól, -
7hiszen a hit s nem a látás útján járunk, -
8bízva bízunk, sőt már jobb szeretnénk kiköltözködni e testből s elköltözködni az Úrhoz.
9Azért is fő gondunk, hogy akár itthon, akár otthon, tetszésére legyünk.
10Mert minékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy ki-ki elvegye földi élete jutalmát, jó vagy rossz tettei alapján.
11Azért az Úr félelmétől áthatva, emberek helyeslésére számítunk, ámde Isten előtt tisztán állunk. Remélem azonban, hogy tisztán állunk a ti lelkiismeretetek előtt is.
12Nem magunkat ajánljuk be ezzel újra néktek, csak alkalmat adunk a velünk való dicsekedésre, hogy megfelelhessetek azoknak, akik színből és nem szívből szoktak dicsekedni.
13Mert ha bolondok vagyunk, az Istenért vagyunk, ha eszünknél vagyunk, ti értetek tesszük.
14Krisztus szeretete sarkal minket erre, hisz szent meggyőződésünk, hogy ha egy mindenkiért meghalt, úgy mindenki meghalt.
15És ő mindenkiért meghalt, hogy aki él, most már ne magának éljen, hanem annak, aki meghalt és feltámadt érte.
16Azért mi ezentúl nem ismerünk senkit gyarló test szerint, sőt ha ismertük is Krisztust gyarló test szerint, most már többé nem ismerjük.
17Krisztus híve új teremtés. Ami volt, az elmúlt, ím' minden megújult.
18Mindez pedig annak az Istennek műve, aki kiengesztelődött velünk a Jézus Krisztusban és megbízott minket a kiengesztelődés szolgálatával.
19Mert Isten engesztelte ki magával a világot Krisztusban, nem számítva be nékik bűnüket s reánk bízva a kiengesztelés igéjét.
20Krisztus követségében járva hát, akár csak az Isten maga kérne mi általunk, kérten kérünk a Krisztus nevében: engesztelődjetek ki Istennel.
21Mert ő azért tette a bűntelent miérettünk bűnné, hogy mi Isten igazsága legyünk ő benne.