1Én magam Pál pedig, aki szemtől-szembe ugyan alázatos vagyok köztetek, de mint távollévő bátor iránytokban: kérlek a Krisztus szelídségére és szerelmére,
2kérlek, ne kényszeresetek, hogy mint jelenlévő bátorságot vegyek abból a bizodalomból, amely nékem, úgy gondolom, bátorságot adhat azokkal szemben is, akik minket a gyarló test útján járó emberek közé soroznak.
3Mert, bár gyarló testben járunk, nem a gyarló test útján járva harcolunk.
4A mi harci fegyverünk nem a gyarló test, hanem az Istennek hatalmas, erősségrontó fegyvere,
5amellyel az ellenség terveit, az Isten ismerete ellen emelt összes gátakat lerontjuk s foglyul ejtünk minden lelket, hogy hódoljon Krisztusnak.
6Sőt készen állunk arra is, hogy megtoroljunk minden engedetlenséget, mihelyt a ti engedelmességtek teljes lesz.
7Vagy ti csakis a személyre néztek? Nohát, aki abban bizakodik, hogy ő a Krisztusé, gondolja meg azt is, hogy amint ö, éppúgy mi is a Krisztusé vagyunk.
8Sőt, ha talán kelleténél jobban dicsekedném is ama mi hatalmunkkal, amelyet az Úr énnékem a ti építésiekre és nem megrontásotokra adott, nem vallanék szégyent.
9De nem teszem, hogy ne úgy tűnjek fel, mintha csakis ijesztgetni akarnálak a leveleimmel.
10Hiszen úgyis az a mondás: levelei fontoskodók és gorombák, de személyes fellépése gyatra s a beszéde silány.
11Jegyezze meg az illető, hogy amilyenek vagyunk távollétünkben levélben közlött szavunkra nézve, épp olyanok leszünk, ha majd megjelenünk, cselekedetünkre nézve is.
12Mi ugyanis nem merjük magunkat azok közé vetni vagy azokkal egybevetni, akik maguk magukat ajánlják, hisz tó, is, mikor ők maguk magukhoz mérik s maguk magukkal vetik egybe magukat, oktalanul cselekszenek.
13Mi ellenben nem dicsekszünk mérték nélkül, hanem ama szabálynak mértéke szerint, amelyet az Isten adott mértékül nékünk, hogy eljussunk hozzátok is.
14Mert mi nem feszítjük meg túlontúl magunkat, mintha nem érnénk el különben hozzátok. Hiszen mi már eljutottunk hozzátok is a Krisztus evangéliomával.
15Igen, - nem dicsekszünk mérték nélkül a más munkájával, de éltet a remény, hogy hitetek gyarapodtával bőven kijut a dicséret nékünk nálatok a magunk szabálya szerint,
16sőt, hogy ti rajtatok túl is hirdetjük az evangéliomot, a nélkül, hogy dicsekednénk a más szabályával, kész dolgával.
17Aki pedig dicsekszik, - az Úrban dicsekedjék.
18Mert nem az állja ki a próbát, aki önmagát ajánlja, hanem akit az Úr ajánl.