1Pál, Szilvánusz és Timóteus az Atyaisten és az Úr Jézus Krisztus gyülekezetének Tesszalonikában. Kegyelem néktek és békesség.
2Mindig hálát adunk az Istennek értetek mindnyájatokért, mikor imádságunkba foglalunk titeket
3s szüntelenül emlegetjük a ti hiteteknek dolgát, szereteteteknek munkáját és a mi Urunkba, a Jézus Krisztusba vetett reménységeteknek állhatatosságát, Istenünk és Atyánk színe előtt,
4tudván, Istentől szeretett testvérek, hogy választott nép vagytok.
5Mert evangéliomunk nem volt puszta szó nálatok. Isteni erőben, Szent Lélekben való teljes bizonyosság volt az, hiszen jól tudjátok, mit tettünk értetek köztetek.
6És ti a mi s az Úr hívei lettetek; befogadtátok az igét sok nyomorúság közt a Szent Lélek örömével
7úgy, hogy példaként álltatok Macedóniában és Akájában az összes hívek előtt.
8Mert az Úr igéjét ti nemcsak Macedóniában és Akájában hirdettétek, hanem a ti Istenbe vetett hitetek híre elterjedt mindenütt úgy, hogy szükségtelen erről egy szót is szólanunk.
9Hisz most azok maguk beszélik el rólunk, hogy mi miképp tértünk be hozzátok és ti miképp tértetek Istenhez a bálványistenektől, hogy az élő s igaz Istent szolgáljátok
10s az ő Fiát, a halálból feltámasztott s a kitörőben lévő haragtól minket megváltó Jézust a mennyből várjátok.