Psalms 140
1 [A karmesternek: Dávid zsoltára.] (2) Szabadíts meg, URam, a gonosz emberektől, védj meg engem az erőszakos férfiaktól,
2 (3) akik gonoszt gondolnak szívükben, és mindennap háborúságot keltenek.
3 (4) Nyelvüket élesítik, mint a kígyó, vipera mérge van ajkukon. [Szela]
4 (5) Ments meg, URam, a gonoszok kezétől, védj meg engem az erőszakos férfiaktól, akik jártomban el akarnak buktatni.
5 (6) Tőrt vetettek nekem titokban a kevélyek, köteleket és hálót terítettek ösvényem szélére, csapdát állítottak nekem! [Szela]
6 (7) Azt mondtam az ÚRnak: Te vagy Istenem! Hallgasd meg, URam, könyörgésem hangját!
7 (8) Én URam Istenem, erős szabadítóm, te oltalmazod fejemet a háborúság napján!
8 (9) Ne add meg, URam, amit a gonosz kíván, rossz szándékát ne hagyd beteljesülni, mert fölfuvalkodik! [Szela]
9 (10) A körülöttem ólálkodók fejét borítsa el saját ajkuk átka.
10 (11) Hulljon rájuk izzó parázs; vesd őket tűzbe és verembe, hogy föl ne kelhessenek!
11 (12) A rágalmazó ne maradjon meg a földön, a zsarnok embert üldözze a veszedelem, amíg össze nem esik.
12 (13) Tudom, hogy az ÚR fölkarolja a szegények ügyét, a nyomorultak jogát.
13 (14) Csak az igazak magasztalják nevedet, és az igazságosak lakhatnak színed előtt!