Bible

1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára. 2 Hallgasd meg, Isten, esdő könyörgésemet, szabadítsd meg lelkemet az ellenség félelmétől! 3 Oltalmazz meg a gonoszok gyülekezetétől, a gonosztevők sokaságától! 4 Nyelvük, mint a megélesített kard, keserű beszédük, mint a felajzott íj, 5 hogy titkon lenyilazzák az ártatlant. Le is nyilazzák hirtelen, anélkül, hogy félnének, 6 megátalkodnak gonosz szándékukban. Megegyeznek, hogy tőrt vetnek titokban, azt mondogatják: „Ki látja meg?” 7 Gonoszságokat terveznek és véghezviszik a kigondolt terveket. Az ember benseje és szíve kikutathatatlan, 8 de Isten lenyilazza őket; hirtelen megsebesülnek, 9 és saját nyelvük lesz romlásukra. Fejét csóválja mindenki, aki látja őket, 10 és félelem fog el minden embert; hirdetik Isten tetteit, és megértik cselekedeteit. 11 Örvendezik akkor majd az igaz az Úrban, benne reménykedik, és mindnyájan dicsekszenek az igaz szívűek.