1A karvezetőnek. Dávid zsoltára.
2Meddig felejtesz el egészen, Uram? Arcodat meddig fordítod el tőlem?
3Meddig kell gondokat hordoznom lelkemben, szívemben fájdalmat mindennap? Meddig kerekedik fölém ellenségem?
4Nézz rám és hallgass meg, Uram, Istenem! Ragyogtasd fel szememet, hogy halálos álomba sohase merüljek,
5hogy sohase mondja ellenségem: „Legyőztem!” Ne örvendezzenek szorongatóim, hogy meginogtam.
6Én azonban bízom a te irgalmadban. Szívem ujjong, mert megszabadítasz, énekelek az Úrnak, aki jót tesz velem.