1És megmutatta nekem Jósua főpapot, amint az Úr angyala előtt állt; és jobbja felől állt a Sátán, hogy vádolja őt.
2De azt mondta az Úr a Sátánnak: Dorgáljon meg téged az Úr, Sátán, igen, az Úr dorgáljon meg téged, aki kiválasztotta Jeruzsálemet; nem tűzből kimentett üszög-e ez?
3Jósua pedig szennyes ruhákba volt öltözve; úgy állt az angyal előtt.
4És az felelt és azt mondta az előtte állóknak, mondván: Távolítsátok el a szennyes ruhákat róla; neki pedig azt mondta: íme, elvettem rólad bűnödet, és felöltöztetlek ünnepi ruhákba.
5És mondtam, hogy tegyenek tiszta turbánt a fejére; és feltették a tiszta turbánt a fejére, és ráadták a ruhákat, míg az Úr angyala állt.
6Akkor bizonyságot tett az Úr angyala Jósuának, mondván:
7így mondta a Seregek Ura: Ha az én utaimon jársz, és ha szolgálatomat megtartod, akkor te is ítéled házamat, és őrzöd udvaraimat; és bejárást adok neked azok között, akik itt állanak.
8Halld meg csak, Jósua főpap, te és társaid, mert előjelül lévő férfiak ők, hogy én íme elhozom szolgámat, a Csemetét.
9Mert íme a kő, melyet Jósua elé tettem, egy kövön hét szem; és vésem rá vésetét, mond a Seregek Ura, és eltávolítom annak az országnak a bűnét egy napon.
10Azon a napon, mond a Seregek Ura, meghívjátok majd barátaitokat, ki-ki a szőlőlugas alá és a fügefa alá.