Ruth 3
1 És azt mondta neki a napa, Noomi: Leányom, ugye keressek neked egy nyugalmas helyet, ahol jó dolgod lesz?
2 Most tehát ugye Bóáz rokonság hozzánk, akinek a leányaival voltál? Hát ő az éjjel árpát szór a szérűn.
3 Tehát fÚrödjél meg, kend meg magadat, vedd magadra ruháidat, és menj le a szérűre; ne mutatkozzál a férfiú előtt, míg el nem végzi ételét és italát.
4 És majd mikor lefekszik, jegyezd meg a helyet, ahova fekszik, aztán menj be, takard ki a lábainál és feküdjél le; ő aztán megmondja neked, mit csinálj.
5 És azt mondta neki: Mindent megteszek, amit mondasz.
6 És lement a szérűre, és egészen úgy tett, mint ahogyan napa parancsolta neki.
7 És mikor Bóáz evett, ivott, jókedve lett és elment lefeküdni a garmada szélére; ő is odament titkon és kitakarta a lábainál és lefeküdt.
8 És történt, hogy éjfélkor felrezzent a férfi, és mikor megfordult, hát íme egy asszony feküdt a lábainál.
9 És azt mondta: Ki vagy te? Az pedig azt mondta: Én vagyok Rúth, a te szolgálód, hogy terjeszd ki szárnyadat a te szolgálódra, mert megváltó vagy te.
10 És azt mondta: Az Úrnak áldottja vagy te, leányom, nagyobb szeretetet tanúsítottál utóbb, mint előbb, hogy nem jártál a legények után, sem szegény, sem gazdag után.
11 Most tehát, leányom, ne félj, mindent megteszek neked, amit mondasz; mert tudja mindenki népem kapujában, hogy derék asszony vagy te.
12 És most igaz, hogy én megváltó vagyok; de van nálam közelebbi megváltó is.
13 Maradj éjszakára, reggel aztán, ha meg akar váltani, jó, váltson meg, ha pedig nem kíván téged megváltani, akkor megváltalak én, él az Úr! Feküdjél reggelig.
14 Az ő lábainál feküdt tehát reggelig, és olyankor kelt fel, mikor egyik ember a másikat még nem ismerhette meg. Mert azt gondolta: Ne tudják meg, hogy az asszony eljött a szérűre.
15 És azt mondta: Add ide azt a nagy kendőt, mely rajtad van, és tartsd; és mikor odatartotta, belemért hattal árpát, feladta neki, és azzal elment a városba.
16 Ő pedig mikor megérkezett napához, az azt mondta neki: Ki vagy, leányom?; mire ő elmondott neki mindent, amit az a férfiú cselekedett vele.
17 És azt mondta: Ezt az árpát adta nekem hattal; mert azt mondta: Ne érkezzél Úresen napadhoz.
18 Az pedig azt mondta: Várj, leányom, míg megtudod, hogy dől el a dolog; mert nem nyugszik az az ember, míg el nem végzi a dolgot ma.