Revelation 9
1 És az ötödik angyal kürtölt, és láttam egy csillagot, mely az égből leesett a földre, és neki adatott a mélység kútjának kulcsa,
2 és kinyitotta a mélység kútját; és füst szállt fel a kútból, mint egy nagy kályha füstje, és elhomályosult a nap és a levegő a kút füstjétől.
3 És a füstből sáskák jöttek ki a földre, és azoknak olyan hatalom adatott, amilyen hatalmuk a földi skorpióknak van;
4 és megmondatott nekik, hogy ne bántsák a föld füvét, se semmi zöldet, se semmi fát, csupán azokat az embereket, akiknek a homlokán nincs meg az Isten pecsétje.
5 És feladatuk volt nekik, hogy ne öljék meg őket, hanem hogy kínozzák öt hónapig; és kínzásuk olyan, mint a skorpió kínzása, mikor megmarja az embert.
6 És azokban a napokban keresik az emberek a halált, de nem találják meg azt; és kívánnak meghalni, de a halál elmenekül tőlük.
7 A sáskák alakja pedig hasonló volt a hadra felkészített lovakhoz, és a fejükön mintha korona lett volna, aranyhoz hasonló, arcuk pedig olyan volt, mint egy emberarc;
8 hajuk olyan volt, mint az asszonyok haja; fogaik pedig, mint az oroszlánoké;
9 mellvértjeik is voltak, olyanok, mint a vasvértek; és szárnyaiknak zúgása olyan volt, mint a szekerek zúgása,
10 mikor sok ló száguld a viadalra. Volt farkuk is, olyan, mint a skorpióknak, és fullánk volt a farkukban; és az a hatalmuk, hogy ártsanak az embereknek öt hónapig.
11 És királyul a mélység angyala volt felettük; neve annak héberül Abaddón, és hellénül Apollión a neve (azaz Vesztő).
12 Az első jaj elmúlt; íme jön még két jaj ezek után.
13 És a hatodik angyal kürtölt, és hallottam egy hangot az Isten előtt levő aranyoltár négy szarváról,
14 mely azt mondta a hatodik angyalnak, akinél a kürt volt: Oldozd el azt a négy angyalt, akik a nagy Eufrátesz folyónál meg vannak kötözve.
15 És eloldoztatott a négy angyal, akik készen voltak tartva az órára, napra, hónapra és esztendőre, hogy megöljék az embereknek egyharmad részét.
16 És a lovas seregek száma kétszázmillió volt; mert hallottam a számukat.
17 És így láttam a lovakat a látomásban, és a rajtuk ülőknek tűzszínű, jácintszínű és kénszínű mellvértjük volt; és a lovak feje olyan volt, mint az oroszlánok feje, és szájukból tűz, füst és kén jött ki.
18 Ettől a háromtól öletett meg az embereknek egyharmad része, a tűztől, a füsttől és a kénkőtől, mely kijött az ő szájukból.
19 Mert az ő hatalmuk az ő szájukban van, és az ő farkukban; mert az ő farkaik olyanok, mint a kígyók, hogy fejeik vannak, és azokkal ártanak.
20 És a többi ember, akik nem ölettek meg ezek által a csapások által, mégsem tértek meg az ő kezeiknek csinálmányaitól, hogy ne imádják az ördögöket, és az arany, ezüst, érc, kő és fa bálványokat, melyek sem látni nem tudnak, sem hallani, sem járni;
21 és nem tértek meg gyilkosságaikból, sem varázslásaikból, sem paráználkodásaikból, sem lopásaikból.