Revelation 10
1 Aztán más, erős angyalt láttam az égből leszállani, felhőbe öltözve, a fején szivárvány, és az arca olyan, mint a nap, és a lábai, mint a tűzoszlopok;
2 és a kezében egy nyitott könyvecskét tartott. És a jobb lábát a tengerbe tette, a balt pedig a földre,
3 és kiáltott nagy hangon, mint mikor az oroszlán ordít. És mikor kiáltott, megszólalt a hét mennydörgés a maga hangján.
4 És mikor megszólalt a hét mennydörgés a maga hangján, le akartam írni; de egy hangot hallottam az égből, mely azt mondta nekem: Pecsételd le, amit a hét mennydörgés beszélt, és ne írd le.
5 Akkor az angyal, akit láttam, hogy a tengeren és a földön állt, felemelte kezét az égre,
6 és megesküdött az örökkön örökké élőre, aki teremtette az eget és a benne valókat, a földet és a benne valókat, és a tengert és a benne valókat, hogy idő többé nem lesz,
7 hanem a hetedik angyal hangjának napjaiban, mikor kürtölni fog, el is végeztetik az Istennek titka, mint ahogyan örvendetes hírül adta az ő szolgáinak, a prófétáknak.
8 És az a hang, melyet hallottam az égből, ismét beszélt velem, és azt mondta: Eredj, vedd el a nyitott könyvecskét, mely annak az angyalnak a kezében van, ki a tengeren és a földön áll.
9 És odamentem az angyalhoz, és azt mondtam neki: Add nekem a könyvecskét. És azt mondta nekem: Vedd, és edd meg; és megkeseríti a gyomrodat, de a szádban édes lesz, mint a méz.
10 És elvettem a könyvecskét az angyal kezéből, és megettem; és a számban olyan édes volt, mint a méz; de mikor megettem, megkeseredett a gyomrom.
11 És azt mondta nekem: Ismét prófétálnod kell sok nép, nemzet, nyelv és király felől.