Revelation 11
1 És adtak nekem egy vesszőhöz hasonló nádszálat; és az angyal mellém állt, és azt mondta: Kelj fel, és mérd meg az Isten templomát, és az oltárt, és azokat, akik abban imádkoznak;
2 de a pitvart, mely a templomon kívül van, hagyd ki, és azt ne mérd meg, mert a pogányoknak adatott; és a szent várost tiporni fogják negyvenkét hónapig.
3 És feladatává teszem az én két tanúbizonyságomnak, hogy prófétáljanak ezerkétszázhatvan napig, zsákruhába öltözve.
4 Ez az a két olajfa és két gyertyatartó, melyek a föld Istene előtt állottak.
5 És ha valaki bántani akarja őket, tűz jön ki az ő szájukból; és megemészti ellenségeiket; és ha valaki őket bántani akarja, így kell annak megöletni.
6 Ezeknek van hatalmuk arra, hogy bezárják az eget, hogy az ő prófétálásuk idejében eső ne legyen; és hatalmuk van a vizeken, hogy azokat vérré változtassák, és megverjék a földet mindenféle csapással, amennyiszer csak akarják.
7 És mikor elvégzik az ő bizonyságtételüket, a mélységből feljövő vadállat háborút folytat velük, és legyőzi őket, és megöli őket.
8 És az ő holttesteik annak a nagy városnak utcáján lesznek, mely lélekben mondva Szodomának és Egyiptomnak hívatik, ahol a mi Urunk is megfeszíttetett.
9 És látják a népek, törzsek, nyelvek és nemzetek közül valók az ő holttesteiket három és fél napig, és az ő holttesteiket nem engedik sírba tenni.
10 És a földnek lakosai örülnek és örvendeznek rajtuk; és ajándékokat küldenek egymásnak, mivel ez a két próféta gyötörte a földnek lakosait.
11 De a három és fél nap után életnek lelke ment beléjük az Istentől, és lábaikra álltak, és nagy félelem szállt azokra, akik őket nézték.
12 És hallottak egy nagy hangot az égből, mely azt mondta nekik: Jöjjetek fel ide. És felmentek az égbe a felhőben, és nézték őket az ő ellenségeik.
13 És abban az órában nagy földindulás lett, és a városnak tizedrésze leomlott, és halálát lelte a földindulásban hétezer ember; és a többiek megrémültek, és dicsőséget adtak a menny Istenének.
14 A második jaj elmúlt; íme a harmadik jaj hamar eljön.
15 És a hetedik angyal kürtölt, és nagy hangok támadtak az égben, melyek ezt mondták: E világnak királyságai a mi Urunkéi lettek és az ő Krisztusáéi, és ő lesz a király mindörökkön örökké.
16 És a huszonnégy vén, aki az Isten előtt ül királyi székein, arcra borult és így imádta az Istent,
17 mondván: Hálákat adunk neked, Uram, mindenható Isten, aki voltál, aki vagy, és aki eljövendő vagy, hogy a te nagy hatalmadat kezedbe vetted, és királyságodat megkezdetted.
18 Mikor a pogányok megharagudtak, eljött a te haragod is, és annak az ideje, hogy megítéltessenek a halottak, és megadd a jutalmat a te szolgáidnak a prófétáknak, és a szenteknek és azoknak, akik a te nevedet félik, a kicsinyeknek és a nagyoknak, és megrontsd a föld megrontóit.
19 És megnyílt az Isten temploma a mennyben, és látható lett az ő szövetségének ládája az ő templomában; és lettek villámlások, szózatok, mennydörgések, földindulások, és nagy jégeső.