1És hallottam nagy hangot a templomból, mely azt mondta a hét angyalnak: Menjetek és töltsétek ki az Isten haragjának hét csészéjét a földre.
2És elment az első, és kitöltötte az ő csészéjét a földre, és rossz és gonosz fekély támadt azokon az embereken, akiken rajtuk volt a vadállat bélyege, és akik imádták annak képét.
3És a második angyal kitöltötte az ő csészéjét a tengerbe; és olyanná lett, mint a halott vére, és minden élő állat meghalt a tengerben.
4És a harmadik angyal kitöltötte az ő csészéjét a folyamokba és a vizek forrásaiba; és lett vér.
5És hallottam, hogy a vizek angyala így szólt: Igazságos vagy, Uram, aki vagy és aki voltál, te szent, hogy így ítéltél:
6mert szenteknek és prófétáknak vérét ontották, hát vért adtál nekik inni; mert méltók reá.
7És hallottam mást, aki az oltárról ezt mondta: Igen, Uram, oh mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid.
8És a negyedik angyal kitöltötte az ő csészéjét a napra: és adatott annak, hogy eltikkassza az embereket tűzzel.
9És eltikkadtak az emberek a nagy hőségtől, és káromolták az Isten nevét, akinek hatalma van ezek felett a csapások felett; és nem tértek meg, hogy dicsőséget adjanak neki.
10És az ötödik angyal kitöltötte az ő csészéjét a vadállat királyi székére; és elsötétült az ő országa; és a nyelvüket rágták a fájdalomtól,
11és káromolták a menny Istenét fájdalmaik miatt és fekélyeik miatt, és nem tértek meg az ő cselekedeteikből.
12És a hatodik angyal kitöltötte az ő csészéjét a nagy folyamra, az Eufráteszre; és kiszáradt annak vize, hogy elkészíttessék a napkelet felől jövő királyok útja.
13És láttam a sárkány szájából és a vadállat szájából és a hamis próféta szájából három tisztátalan lelket kijönni, a békákhoz hasonlókat;
14ezek tudniillik csodatevő ördögi lelkek, akik kimennek a föld és az egész világ királyaihoz, hogy egybegyűjtsék azokat a mindenható Isten ama nagy napjának viadaljára.
15Íme eljövök, mint a tolvaj; boldog, aki vigyáz, és őrzi az ő ruháit, hogy mezítelenen ne járjon, és meg ne láttassanak az ő szemérmei.
16Egybegyűjtötték azért őket arra a helyre, melyet héberül Armageddónnak hívnak.
17És a hetedik angyal kitöltötte az ő csészéjét a levegőbe; és nagy hang jött ki a mennyei templomból, a királyi széktől, mely ezt mondta: Meglett!
18És lettek hangok, mennydörgések, villámlások, és lett olyan nagy földindulás, amilyen nem volt, amióta az emberek a földön vannak, ekkora földindulás, ilyen nagy.
19És ama nagy város három részre szakadt, és a pogányok városai elestek; és a nagy Babilonról megemlékezett az Isten, hogy neki adja az ő haragja heves borának poharát.
20És minden sziget eltűnt, és hegyek nem találtattak.
21És nagy jégeső, mintegy tálentumnyi, hullott az égből az emberekre; és káromolták az emberek az Istent a jégeső csapása miatt, mert annak csapása igen nagy volt.