1Éneklésre; Ászáf zsoltára. (2) Isten, ne légy veszteg! ne hallgass és ne nyugodjál erős Isten!
2(3) Mert íme ellenségeid háborognak; és gyűlölőid felemelték fejüket.
3(4) Néped ellen ármányt szőnek; és tanácskoznak azok ellen, kiket rejtve tartasz:
4(5) azt mondják: Jertek, irtsuk ki őket a nemzetek közül: hogy többé ne említtessék Izráel neve.
5(6) Mert egy szívvel tanácskoztak; szövetséget kötöttek ellened:
6(7) Edom sátorai és az ismáeliek, Móáb és a hágáriak;
7(8) Gebál és Ammon és Amálek; Filisztea Tírusz lakosaival:
8(9) Asszíria is csatlakozott hozzájuk; karjává lettek Lót fiainak. Szelá.
9(10) Tégy velük úgy, [mint Midjánnal] mint Sziszérával; mint Jábinnal a Kison patakánál:
10(11) kipusztíttattak Én-Dórban; trágyává lettek a földre.
11(12) Tedd őket [nemeseiket] olyanokká, mint Oréb és Zeéb; és mint Zebah és Calmunna [minden felkentjüket].
12(13) Akik azt mondották, vegyük birtokba magunk számára Isten tanyáit.
13(14) Istenem, tedd őket olyanokká, mint a görgeteg; mint a polyva a szél előtt:
14(15) mint tűz eléget erdőt; mint láng hegyeket lobbant el:
15(16) úgy kergesd őket viharoddal; és ijeszd el őket forgószeleddel.
16(17) Töltsd el orcáikat szégyennel; hogy keressék a nevedet, Uram.
17(18) Szégyenüljenek meg és ijedjenek meg örökkön örökké, és piruljanak meg és vesszenek el.
18(19) És tudják meg, hogy te - Jahve a neved -, egyedül vagy Magasságos az egész föld felett.