1A karmesternek a gáti módra; Ászáftól. (2) Örvendezzetek Istennek, a mi erőnknek; ujjongjatok Jákób Istenének!
2(3) Kezdjetek éneket, adjatok dobot; édes hárfát kobozzal.
3(4) Fújjatok kÚrtöt újholdra; holdtöltén, ünnepünk napján:
4(5) mert törvénye ez Izráelnek; Jákób Istenének rendtartása.
5(6) Bizonyságnak tette azt le Józsefben, mikor kivonult Egyiptom országa ellen, hol oly nyelvet hallottam, melyet nem ismertem.
6(7) Megszabadítottam a tehertől vállát; kezei a kosártól megmenekedtek.
7(8) A szükségben hívtál és kimentettelek téged, feleltem neked a mennydörgés rejtekében; megpróbáltalak Meribá vizeinél. Szelá.
8(9) Halld meg, népem, hadd óvjalak [Izráel, bár hallgatnál reám:
9(10) ne lenne közötted más isten; és ne borulnál le idegen isten előtt!]:
10(11) Én, az Úr vagyok a te Istened, aki felhoztalak Egyiptom országából; tátsd ki szádat, és betöltöm azt!
11(12) De nem hallgatott népem szavamra; és Izráel nem engedett nekem.
12(13) És ráhagytam őket szívük keménységére; járjanak a saját tanácsaikban.
13(14) Oh, bár népem hallgatna reám; Izráel az én utaimban járna:
14(15) Csakhamar megaláznám ellenségeinket; és szorongatóikra fordítanám kezemet.
15(16) Az Úr gyűlölői hízelkednének neki; az ő idejük pedig örökké tartana.
16(17) És búza kövérével etetném őt; és a szirtből mézzel tartanám jól.