1A karmesternek Jedutun szerint; Dávid zsoltára. (2) Csak Istennel van csendesség, lelkem; tőle van üdvösségem.
2(3) Csak ő az én szirtem, üdvösségem; mentsváram, nem ingok meg nagyon.
3(4) Meddig rohantok egy emberre, ölitek mind, mint egy dűlő fal, meglökött kerítés?
4(5) Csak azon tanácskoznak, hogy őt méltóságából lelökjék; kedvük telik a hazugságban, szájával áld, szívükben átkoznak. Szelá.
5(6) Csak Istennel légy csendes, lelkem; mert őtőle van az én reménységem:
6(7) csak ő az én szirtem és üdvösségem; mentsváram, nem ingok meg.
7(8) Istenen áll üdvöm és dicsőségem; erőm szirtje, menedékem Istenben van:
8(9) bízzatok benne minden időben, oh nép, öntsétek ki előtte szíveteket; Isten menedékünk nekünk. Szelá.
9(10) Csak egy lehelet az emberfiak, csalókák a férfi-fiak, fontra menve mind könnyebbek egy leheletnél.
10(11) Ne bízzatok zsarolt javaikban, ne áltassátok magatokat ragadománnyal; A vagyon, ha nő, ne vessetek rá ügyet.
11(12) Egyet szólott Isten, e kettőt hallottam: hogy Istennél van erő.
12(13) És nálad van, Uram, kegyelem; mert te fizetsz meg mindenkinek cselekedetei szerint.