1A karmesternek fúvó hangszerekhez; Dávid zsoltára. (2) Hajtsd füledet mondásaimra, Uram; értsd meg sóhajtásomat.
2(3) Figyelj kiáltásom szavára, királyom és Istenem; mert hozzád imádkozom.
3(4) Uram, korán halld meg szavamat; korán áldozom neked és várlak.
4(5) Mert hitetlenséget nem kedvelő Isten vagy te; nem időzhet veled gonosz,
5(6) nem állhatnak meg kevélyek szemeid előtt; Gyűlölsz minden gonosztevőt;
6(7) elveszted a hazugság-szólókat. Vér és csalárdság emberétől iszonyodik az Úr:
7(8) de én kegyelmed bőségében eljöhetek házadba; leborulhatok szent hajlékod elé félelmedben.
8(9) Uram, vezess engem igazságban a rám leselkedőkért; egyengesd előttem utadat.
9(10) Mert nincs a szájukban igazság, bensejük romlottság; nyitott sír a torkuk, nyelvüket simává teszik.
10(11) Büntesd meg őket, Istenem, essenek el tanácsaik miatt; vétkeik tömegével lökd el őket, mert fellázadtak ellened.
11(12) És örvendeznek mind, akik benned bíznak; örökké ujjonganak és oltalmazod őket: vigadnak benned, akik nevedet szeretik;
12(13) mert te megáldod az igazat, Uram, mint pajzzsal, jó akarattal koronázod.