1Zsoltár-ének Kórah fiaitól. (2) Nagy az Úr és igen dicséretes. A mi Istenünk városában, az ő szent hegyén,
2(3) mely szépen emelkedik az egész föld örömére; Cion hegyén, a szélső északon; a nagy királynak városában:
3(4) Isten annak palotái között ismertetett meg mentsvárnak.
4(5) Mert lám a királyok összegyűltek; átvonultak egyetemben:
5(6) amint meglátták, meghökkentek; megijedtek, elszaladtak.
6(7) Reszketés fogta el őket ott; fájdalom, mint a szülő asszonyt.
7(8) Keleti széllel tarsisi hajókat tört össze.
8(9) Amint ezt hallottuk: úgy láttuk a seregek Urának városában; Istenünk városában, melyet Isten örökre megerősít. Szelá.
9(10) Elképzeljük, Isten, kegyelmedet hajlékodban:
10(11) mint a neved, Isten, úgy a dicséreted a föld széléig van. Igazsággal van tele jobbod:
11(12) örvend Cion hegye, vigadnak Júda lányai ítéleteid okából.
12(13) Járjátok körül Ciont és kerüljétek meg azt; számláljátok meg tornyait:
13(14) figyeljétek meg sáncát, lépjétek meg palotáit; hogy elbeszélhessétek a következő nemzedéknek.
14(15) Mert ez az Isten a mi Istenünk; örökkön örökké ő vezet bennünket.