1Zsoltár; házszentelési ének. Dávidtól. (2) Magasztallak téged Uram, mert kihúztál engem; és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.
2(3) Uram, én Istenem! kiáltottam hozzád, és meggyógyítottál engem.
3(4) Uram, felhoztad lelkemet az alvilágból; életben tartottál a sírba szállók közül.
4(5) Zsolozsmázzatok az Úrnak, ő szentjei; és dicsőítsétek az ő szent nevét!
5(6) Mert egy pillanat a haragja, egy élet a jótetszése; estére sírás száll be, reggelre ujjongás.
6(7) Én azért azt mondtam bolondságomban: soha meg nem rendülök!
7(8) Uram, jókedvedben erőt állítottál hegyemre: elrejtetted orcádat, megijedtem.
8(9) Hozzád kiáltottam, Uram; és az Úrhoz könyörögtem:
9(10) Mi hasznod véremben, sírba szálltomban; vajon dicsér téged a por, hirdeti hűségedet?
10(11) Hallgass meg, Uram, és könyörülj rajtam; Uram, légy segítőm nekem!
11(12) Gyászomat táncra fordítottad, levettetted gyászruhámat; és felkoszorúztál engem örömmel.
12(13) Hogy dicsőség énekeljen téged és el ne hallgasson; Uram Istenem, örökké dicsőítelek téged!