1Dávidtól.Hozzád kiáltok Uram, szirtem, ne hallgass el engem;nehogy elhallgass és hasonló legyek a sírba szállókhoz.
2Halld meg könyörgésem szavát, mikor hozzád kiáltok, mikor kezeimet szenthelyed szentek szentjéhez emelem.
3Ne ragadj el engem a hitetlenekkel és gonosztevőkkel, akik békességet beszélnek felebarátaikkal; de a szívükben gonosz van.
4Fizess nekik cselekedetük szerint, és tetteik gonoszsága szerint; kezeik munkája szerint fizess nekik, térítsd vissza nekik, amit elkövettek.
5Mert nem figyelnek az Úr cselekedeteire, és nem kezeinek munkájára: rontsa le őket és ne építse fel őket.
6Áldott az Úr, mert meghallgatta könyörgésem szavát;
7az Úr az én erőm és pajzsom. Benne bízott szívem és segedelmet nyertem; ezért ujjong szívem és énekemmel dicsérem őt.
8Az Úr népének ereje, és felkentjének erőssége ő:
9tartsd meg a te népedet és áldd meg örökségedet; és legeltesd őket és hordozd őket örökké!