Psalms 116
1 Szeretem, hogy meghallja az Úr könyörgésem szavát;
2 hogy hozzám hajtotta fülét, és amíg élek, hívhatom:
3 ha halál-kötelek vettek engem körül, és alvilági szorultságok értek engem. Ha ínséget és gondot érek,
4 az Úr nevét hívom segítségül: Kérlek, Uram, mentsd meg lelkem!
5 Könyörülő az Úr és igazságos; és a mi Istenünk irgalmas:
6 ügyefogyottak őrzője az Úr Meginogtam és segítségül volt nekem:
7 térj vissza, lelkem, nyugalmadba; mert az Úr jót tesz teveled.
8 Mert megmentetted lelkemet a haláltól, szemeimet a könnyhullatástól, lábamat az elbotlástól.
9 Járni fogok az Úr előtt az élők földjein;
10 hiszem, hogy beszélni fogok. Én nagyon meg voltam alázva;
11 én azt mondtam ijedtemben: Minden ember hazug.
12 Mivel viszonozzam az Úrnak minden hozzám való jótéteményét?
13 A megtartás poharát felveszem; és az Úr nevét segítségül hívom:
14 fogadásaimat az Úrnak megadom; az ő egész népe előtt.
15 Nehéz dolog az Úr szemeiben kegyeseinek öldöklése:
16 oh Uram, hisz én szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálód fia; megoldoztad az én köteleimet:
17 neked áldozom hálaáldozattal! És az Úr nevét segítségül hívom;
18 fogadásaimat az Úrnak megadom, az ő egész népe előtt:
19 az Úr házának udvaraiban, Jeruzsálem közepette: Hallelúja!