1Ha uralkodóval ülsz le enni; jól meggondold, ki van előtted.
2És tégy kést a torkodra; ha falánk ember vagy.
3Ne kívánd ínyencségeit; mert az csalfa kenyér.
4Ne fáradj meggazdagodásért; felfogásoddal hagyj fel.
5Szálljanak rá szemeid hiába? Mert csinálva csinál magának szárnyakat; mint a sas, mely az égre száll.
6Ne egyél az irigy szemű kenyeréből; és ne kívánd ínyencségeit.
7Mert mint aki számít magában, olyan ő. Egyél és igyál, azt mondja neked;
8de szíve nincs veled.Falatodat, melyet megettél, ki kell hánynod; és elvesztegetted kedves szavaidat.
9Dőre ember fülébe ne beszélj; mert lenézi szavaid okosságát.
10Ne told el az ősi határt; és az árvák mezejébe be ne menj:
11mert Megváltójuk erős; ő perli perüket ellened.
12Hozd el a tanításra szívedet; és füledet a tudomány beszédeire.
13Ne vond meg a gyermektől a fegyelmet; ha megvered őt vesszővel, nem hal bele.
14Te őt vered meg vesszővel; és lelkét mented meg a pokoltól.
15Fiam, ha bölcs a te szíved; örvend az én szívem is:
16és ujjonganak a veséim; ha ajkaid igazságokat szólanak.
17Ne irigykedjék szíved a bűnösökre; ha csak az Úr félelmében vagy egész nap:
18ha csak van jövendő; és reménységed ki nem vágatik.
19Te hallgass, fiam, és légy bölcs; járasd azon az úton szívedet:
20ne tartozzál a borral dőzsölők közé; a hússal tobzódók közé:
21mert a dőzsölő és tobzódó elszegényedik; és rongyokba öltöztet az álmosság.
22Hallgass atyádra, aki neked szülőd; és meg ne vesd anyádat, ha megvénül.
23Igazságot végy és el ne adj; bölcsességet és fegyelmet és értelmet.
24Vigadva vigadhat az igaz ember atyja; akinek bölcs gyermeke van, örülhet neki:
25örüljön a te atyád és a te anyád; és vigadjon, aki téged szült!
26Add nekem, fiam, szívedet; és szemeid gyönyörködjenek az én utamban.
27Mert mély verem a parázna nő; és szűk kút az idegen asszony.
28Sőt az, mint a rabló, lesbe áll; és szaporítja a hűségszegőket az emberek között.
29Kinek jaj, kinek baj, kinek patvar, kinek panasz; kinek sebek ok nélkül. kinek szemek elborulása?
30A bor mellett mulatóknak; akik mennek keveréket próbálni.
31Ne nézd a bort, hogy piroslik, hogy adja ki színét a pohárban; igazán megy:
32a végén, mint a kígyó, megcsíp; és mint a vipera, megszúr.
33Szemeid látnak idegen nőket; és szíved beszél romlottságokat.
34És olyan leszel, mint aki a tenger szívében fekszik; mint aki az árboc tetején fekszik.
35Ütöttek engem, nem éreztem, lökdöstek engem, nem vettem észre; mikor ébredek fel? ismét megpróbálom.