1Példabeszédek: Salamontól, Dávid fiától, Izrael királyától:
2bölcsesség és fegyelem megismerésére; az ész szavának megértésére;
3az ésszerű fegyelem, igazság, ítélet, és méltányosság elfogadására.
4Adván a tapasztalatlanoknak okosságot; az ifjúnak tudást és meggondolást:
5amit ha hall, a bölcs öregbíti tudományát; és az értelmes jártasságot szerez;
6megértvén példabeszédeket és gúnyverseket, bölcsek beszédeit és talányaikat.
7Az Úr félelme a tudás kezdete: bölcsességet és fegyelmet bolondok néznek le.
8Hallgass fiam, atyád fegyelmére; és el ne hagyd anyád tanítását.
9Mert kedvesség koszorújává lesznek azok fejeden; és nyakékké a nyakadon.
10Fiam, ha bűnösök csábítanak téged, ne kövesd,
11ha azt mondják: Jer velünk, álljunk lesbe vérre; rejtőzzünk el egy ártatlan ellen ok nélkül.
12Nyeljük el őket, mint a pokol, elevenen; és teljesen, mint akik sírba szálltak.
13Mindenféle drága gazdagságra teszünk szert, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
14ha sorsodat közénk veted; egy erszényünk lesz mindnyájunknak:
15fiam, ne menj egy útra velük; tartsd vissza lábadat ösvényüktől.
16Mert lábaik a gonoszra futnak; és sietnek vért ontani:
17[mert hiába van kifeszítve a háló az egész szárnyas nép szemeiben];
18de ők a saját vérükre állnak lesbe; a maguk élete ellen rejtőznek el.
19Így járnak mind, akik jogtalan nyereségre törnek; az a gazdája életét veszi el.
20A bölcsesség az utcán harsog; a tereken kiereszti hangját,
21zajongások forgatagában kiált [a kapunyílásokban a városban mondja mondásait]:
22Meddig lesz, hogy ti együgyűek együgyűséget szerettek, a csúfolók csúfolást kívánnak maguknak; és a bolondok gyűlölik a tudást?
23Forduljatok az én dorgálásomhoz, íme, kiöntöm rátok lelkemet; tudatom veletek beszédeimet:
24Mivel hívtalak és vonakodtatok; kezemet nyújtottam és nem volt, ki figyeljen:
25és semmibe vettétek minden tanácsomat; és dorgálásomra nem hajlottatok:
26én is kacagok majd szerencsétlenségteken; csúfolódom, mikor félelem jön reátok:
27mikor félelem jön rátok, mint vihar, és szerencsétlenség ér, mint forgószél; mikor ínség és szükség jön reátok.
28Akkor hívnak majd engem, de nem felelek; keresnek engem, de nem találnak:
29azért, amiért gyűlölték a tudást; és nem az Úr félelmét választották:
30nem hajtottak az én tanácsomra; megvetették minden dorgálásomat.
31Esznek tehát útjuk gyümölcséből; és a maguk tanácsaiból laknak jól.
32Mert az együgyűeket elpártolásuk öli meg; és a dőréket gondtalanságuk veszti el.
33Aki pedig reám hallgat, biztonságban lakik; és nyugodtan a gonosz félelmétől.