1Végezetül, atyámfiai, örüljetek az Úrban. Ugyanazokat írnom nektek nekem nem aggodalmas, nektek pedig biztos.
2Őrizkedjetek az ebektől, őrizkedjetek a gonosz munkásoktól, őrizkedjetek a megmetélkedéstől,
3mert mi vagyunk a körülmetélkedés, kik lélekben szolgálunk az Istennek, és Krisztus Jézusban dicsekedünk és nem testben bizakodunk.
4Jóllehet nekem van mihez bízzam test szerint is. Ha bárki más úgy véli, hogy ő bizakodhatik testben, én inkább:
5körülmetélve nyolcadnapon, Izráel nemzetéből, Benjámin törzséből, héberekből való héber, törvény tekintetében farizeus,
6buzgóság tekintetében az egyház üldözője, a törvénybeli igazság tekintetében feddhetetlen voltam.
7De ami nekem nyereség volt, azt Krisztusért mind kárnak tartottam,
8sőt igenis mindent kárnak is tartok az én Uram Jézus Krisztus ismeretének nagy voltáért, kiért mindezeket kárba veszni hagytam, és szemétnek tartom, hogy Krisztust megnyerjem,
9és őbenne találtassam úgy, hogy nekem nem törvényből való saját igazságom van, hanem a Krisztusban való hit által Istentől való igazságom a hit alapján;
10hogy megismerjem őt, és az ő feltámadásának erejét, és az ő szenvedéseiben való részesülésemet, felvévén az ő halálának alakját,
11ha valami módon eljuthatnék a halottak feltámadására;
12nem hogy már elértem volna, vagy már tökéletes volnék; de igyekszem, hátha el is érem, mivelhogy a Jézus Krisztus engem meg is ragadott.
13Atyámfiai, én nem állítom magamról, hogy elértem;
14de egyet állítok: azokat, amik hátam mögött vannak, elfelejtve, azoknak pedig, amik előttem vannak, nekifeszülve, a kitűzött cél irányában igyekszem az Isten felső hívásának pályadíjára Krisztus Jézusban.
15Akik tehát tökéletesek vagyunk, mind ilyen értelemben legyünk; és ha valamiben más értelemben vagytok, az Isten majd azt is megjelenti nektek.
16Csak amire eljutottunk, abban egy szabály szerint járjunk, egy értelemben legyünk.
17Kövessétek mind egyetemben az én példámat, atyámfiai, és figyeljetek azokra, akik úgy járnak, amiképpen mi nektek példa vagyunk.
18Mert sokan járnak úgy, akikről sokszor mondtam nektek, most pedig sírva is mondom, mint a Krisztus keresztjének ellenségei.
19Kiknek végük veszedelem, kiknek Istenük az ő hasuk, és dicsőségük gyalázatukban van, akik csak a földi dolgokra gondolnak.
20Mi ugyanis mennyei polgárok vagyunk, honnét megtartót is várunk, az Úr Jézus Krisztust,
21aki elváltoztatja a mi alázatos testünket, hogy hasonló legyen az ő dicsőséges testéhez, a szerint az erő szerint, mellyel mindeneket önmaga alá vethet.