Numbers 23
1 És azt mondta Bálám Báláknak: Építs nekem itt hét oltárt; és készíts el nekem itt hét bikát és hét kost.
2 És úgy tett Bálák, amiképpen Bálám szólt; és égő áldozatul megáldozott [Bálák és Bálám] egy bikát meg egy kost mindenik oltáron.
3 És azt mondta Bálám Báláknak: Állj meg égő áldozatod mellett, én pedig elmegyek, talán szembejön velem az Úr, és bármit mutat nekem, annak a dolgát megjelentem néked; ezzel elment magában.
4 Szembement Isten Bálámmal; és ő azt mondta neki: A hét oltárt elrendeztem és egy bikát meg egy kost áldoztam égő áldozatul mindenik oltáron.
5 Akkor igét tett az Úr Bálám szájába; és azt mondta: Térj vissza Bálákhoz; és így szólj.
6 És visszatért hozzá, és íme égő áldozata mellett állt; ő és Móáb főemberei mind.
7 Akkor elkezdte mondását, és mondta: Arámból hozatott engem Bálák Móáb királya kelet hegyeiről: Jer, átkozd meg nekem Jákóbot, Jer, átkozd el Izráelt!
8 Mit átkozzam? Isten nem átkozta meg; Mit átkozzam el? Nem átkozta el az Úr.
9 Mert sziklák tetejéről látom őt, és halmokról szemlélem őt: íme egy nép, mely magában lakik, és nemzetek közé nem számítja magát.
10 Ki számlálja meg Jákób porát és Izráel negyedrészének számát? (Igazak halálával haljak meg én; és olyan végem legyen, mint neki.)
11 Erre azt mondta Bálák Bálámnak: Mit tettél velem? Ellenségeimet megátkozni hoztalak téged ide, és íme valóságos áldást mondtál.
12 És felelt és azt mondta: Nem de, amit az Úr a számba tesz, azt kell megtartanom, mikor szólok?
13 És azt mondta neki Bálák: Jöjj velem, kérlek, egy másik helyre, ahonnét látni fogod őt (csakhogy egy szárnyát látod és nem az egészet látod); és átkozd meg őt nekem onnét.
14 És elvitte őt az Őrmezőre a Piszga tetejére; és épített hét oltárt és egy bikát meg egy kost áldozott mindegyik oltáron égőáldozatul.
15 És azt mondta Báláknak: Állj itt égő áldozatod mellett; én pedig találkozást fogadok amott.
16 És szembement az Úr Bálámmal, és igét tett a szájába; aztán azt mondta: Eredj vissza Bálákhoz, és így szólj.
17 Oda is ment hozzá, és íme ott állt égő áldozata mellett, és Móáb főemberei vele; és azt mondta neki Bálák: Mit szólt az Úr?
18 Akkor elkezdte mondását, és mondta: Kelj fel, Bálák, és hallgass, Figyelj reám Cippór fia.
19 Nem ember az Isten, hogy hazudjék; Sem ember fia, hogy valamit megbánjon. Mondott-e ő olyat, amit meg ne tett volna; Szólt-e, amit meg ne valósított volna?
20 Íme azt vettem, hogy áldjak; Megáldotta, és én meg nem fordíthatom.
21 Nem szemlélnek veszedelmet Jákóbban; és nem látnak nyomorúságot Izráelben. Az Úr, az ő Istene vele van, és királyt illető kÚrtzengés van benne
22 Isten, aki kihozta őket Egyiptomból, Olyan neki, mint egy bölény szarva.
23 Mert nincs bűvölés Jákób ellen, és nincs jövendölés Izráel ellen; [idejében meg szokta mondani Jákóbnak és Izráelnek, amit cselekedett Isten].
24 Egy nép, mely mint nőoroszlán kel fel, és mint hím oroszlán emelkedik fel; Nem fekszik le, míg zsákmányt nem eszik, és megölöttek vérét nem issza.
25 Erre azt mondta Bálák Bálámnak: Átkozni se átkozd őket, áldani se áldd meg őket.
26 És felelt Bálám és azt mondta Báláknak: Nem szóltam-e neked, mondván: Mindenben azt cselekszem, amit az Úr szól?
27 És azt mondta Bálák Bálámnak: Jer, kérlek, elviszlek egy másik helyre; talán tetszeni fog az Istennek, hogy onnét átkozd meg nekem őket.
28 És elvitte Bálák Bálámot a Peór tetejére, mely a pusztaság színe fölött néz el.
29 És azt mondta Bálám Báláknak: Építs itt nekem hét oltárt; és készíts el nekem itt hét bikát és hét kost.
30 És úgy tett Bálák, mint Bálám mondta; és áldozott egy bikát meg egy kost mindenik oltáron égő áldozatul.