1Látván pedig a sokaságot, felment a hegyre; és mikor ő leült, odamentek hozzá tanítványai:
2és száját megnyitván, tanította őket, mondván:
3Boldogok a szellemi szegények; mert azoké a mennyek országa.
4Boldogok, akik sírnak; mert azok megvigasztaltatnak.
5Boldogok a szelídek; mert azok öröklik a földet.
6Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot; mert azok megelégíttetnek.
7Boldogok az irgalmasok; mert azok irgalmasságot nyernek.
8Boldogok a tisztaszívűek; mert azok az Istent meglátják.
9Boldogok a békességszerzők; mert azok Isten fiainak hívatnak.
10Boldogok az igazságért üldözöttek; mert azoké a mennyek országa.
11Boldogok vagytok, ha szidalmaznak benneteket, és üldöznek, és mindenféle gonosz beszédet mondanak rátok hazugul énérettem.
12Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy a ti jutalmatok a mennyekben; mert így üldözték a prófétákat, kik előttetek voltak.
13Ti vagytok a föld sója; és ha a só megízetlenül, mivel sózzák meg? Semmire sem jó többé, csak, hogy kidobják és eltiporják az emberek.
14Ti vagytok a világ világossága; hegyen fekvő várost el nem rejtenek,
15sem égő gyertyát nem tesznek a véka alá, hanem a gyertyatartóba, hogy mindenkinek világítson a házban.
16Úgy világoljon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy a ti jó cselekedeteiteket lássák, és a ti Atyátokat dicsőítsék, ki a mennyben van.
17Ne gondoljátok, hogy a törvényt vagy a prófétákat felbontani jöttem; nem felbontani jöttem, hanem betölteni.
18Mert bizony mondom nektek: Míg az ég és a föld elmúlik, egy jóta vagy egy pontocska el nem múlik a törvényből, míg minden meg nem lesz.
19Aki tehát e legkisebb parancsolatok közül csak egyet is felbont és úgy tanítja az embereket, az a legkisebbnek neveztetik a mennyek országában; aki pedig megcselekszi és tanítja, az nagynak neveztetik a mennyek országában.
20Mert bizony mondom nektek, hogy ha fölül nem múlja a ti igazságotok az írástudókét és farizeusokét, be nem mentek a mennyek országába.
21Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj; aki pedig öl, ítéletre méltó.
22Én pedig azt mondom nektek, hogy mindenki, aki haragszik testvérére, ítéletre méltó; és aki azt mondja testvérének: Hitvány, főtörvényszékre méltó; aki pedig azt mondja: Bolond, a tüzes gyehennára méltó.
23Ha tehát ajándékodat felviszed az oltárra és ott jut eszedbe, hogy testvéredben van valami ellened,
24hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, és eredj, előbb békülj ki testvéreddel, és akkor menj ajándékodat felajánlani.
25Légy jóakaratú ellenfeled iránt hamar, míg az úton vagy vele; nehogy az ellenfél a bíró kezébe adjon, és a bíró a poroszló kezébe adjon és börtönbe vessenek.
26Bizony mondom neked, ki nem jössz onnét, míg le nem fizeted az utolsó fillért.
27Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne kövess el házasságtörést.
28Én pedig azt mondom nektek, hogy mindenki, aki kívánságból tekint egy asszonyra, már házasságtörést követett el rajta szívében.
29Ha tehát a jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb neked, hogy egy tagod vesszen el, és ne az egész tested vettessék gyehennára.
30És ha a jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól, mert jobb neked, hogy egy tagod vesszen el, és ne az egész tested vettessék gyehennára.
31Megmondatott továbbá, hogy aki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet.
32Én pedig azt mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét,paráznaság okán kívül, annak teszi ki, hogy házasságtörést kövessenek el vele; és aki elbocsátott asszonyt vesz el, házasságtörést követ el.
33Szintén hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Hamisan ne esküdjél, de add meg az Úrnak esküidet.
34Én pedig azt mondom nektek, egyáltalán ne esküdjetek: se az égre, mert Istennek királyi széke,
35se a földre, mert lábainak zsámolya, se Jeruzsálemre, mert a nagy királynak városa.
36Se a fejedre ne esküdjél, mert nem tudsz egy hajszálat fehérré vagy feketévé tenni.
37Hanem legyen a ti beszédetek: Igen, igen; Nem, nem; ami pedig ezeken felül van, a gonosztól van.
38Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért.
39Én pedig azt mondom nektek, ne álljatok ellen a gonosznak; hanem aki arcul üt téged a jobb arcodon, fordítsd oda neki a másikat is.
40És aki veled törvénykezni akar, hogy elvegye kabátodat, hagyd neki a köpönyeget is.
41És aki téged egy mérföldre kényszerít, menj vele kettőre.
42Aki kér tőled, adj; és aki kölcsön akar venni tőled, el ne fordulj tőle.
43Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.
44Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket (áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek), és imádkozzatok azokért, akik titeket bántanak és üldöznek benneteket,
45hogy fiai legyetek a ti mennybeli Atyátoknak, aki napját felhozza gonoszokra és jókra, és erőt ad igazakra és hamisakra.
46Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi jutalmatok van? Nem megteszik-e az ilyet a vámszedők is?
47És ha csak testvéreiteket köszöntitek, mi különöset tesztek? Nem így tesznek-e a pogányok is?
48Ti tehát tökéletesek legyetek, mint a ti mennybeli Atyátok tökéletes.