1És történt, hogy mikor meghallotta az emoriak valamennyi királya, akik a Jordánon túl nyugaton laktak, és a kanaániak valamennyi királya, akik a tengernél laktak, hogy kiszárította az Úr a Jordán vizét Izráel fiai előtt, míg átkeltünk; hát elolvadt a szívük és nem volt bennük többé lélek Izráel fiai előtt.
2Abban az időben mondta az Úr Józsiiénak: Csinálj magadnak kőkéseket; és ismét metéld körül Izráel fiait másodszor.
3És csinált magának Józsué kőkéseket; és körülmetélte Izráel fiait az előbőrök halmánál.
4Ez pedig az ok, amiért Józsué körülmetélte: az egész nép férfi népesség, mely Egyiptomból kijött, a hadkötelesek mindnyájan meghaltak a sivatagban út közben, amint Egyiptomból kivonultak;
5tudniillik az egész kivonuló nép körül volt metélve; azt az egész népet pedig, mely a sivatagban született útközben, amint Egyiptomból kivonultak, nem metélték körül.
6Mert negyven esztendeig jártak Izráel fiai a sivatagban, míg ki nem fogyott egész nemzete azoknak a hadköteles férfiaknak, akik kivonultak Egyiptomból, akik nem hallgattak az Úr szavára; akiknek megesküdött az Úr, hogy nem engedi nekik meglátni azt az országot, amelyről megesküdött az Úr atyáiknak, hogy nekünk adja azt a tejjel és mézzel folyó országot;
7tehát fiaikat, akiket helyükbe támasztott, azokat metélte körül Józsué: mert körülmetéletlenek voltak, mivel nem metélték őket körül az útban.
8Miután pedig elvégződött az egész nemzet körülmetélése; helyükön maradtak a táborban, míg meggyógyultak.
9Akkor azt mondta az Úr Józsuénak: Ma gördítettem le rólatok Egyiptom gyalázatát; ezért mondják Gilgálnak annak a helynek a nevét mind e mai napig.
10Mikor Gilgálban táboroztak Izráel fiai, elkészítették a pászkát a hónap tizennegyedik napján este Jerikó síkságain.
11És a pászka után való naptól kezdve az ország terméséből ettek kovásztalan kenyeret és pörkölt gabonát; ugyanezen a napon meg is szűnt a manna.
12Az után való naptól kezdve, hogy ettek az ország terméséből, nem volt többé Izráel fiainak mannája; hanem Kanaán országának terméséből éltek abban az esztendőben.
13És történt, mikor Józsué Jerikóban volt, hogy egyszer felemelte szemeit és látta, hogy egy férfi áll előtte, és kivont kard van a kezében. Odament hozzá Józsué és azt mondta neki: Hozzánk tartozol-e te vagy ellenségeinkhez?
14És azt mondta: Nem, mert én az Úr seregének fejedelme vagyok, most jöttem; mire Józsué arccal a földre esett és leborult és azt mondta neki: Mit szól az én uram az ő szolgájának?
15És azt mondta az Úr seregének fejedelme Józsuénak: Húzd le sarudat lábadról, mert a hely, amelyre állasz, szent. És úgy cselekedett Józsué.