Joshua 10
1 És mikor Adonicedek, Jeruzsálem királya hallotta, hogy Józsué bevette Ájt és örök szentség alá vetette, úgy tett Ájjal és királyával, mint Jerikóval és királyával tett; és hogy Gibeon lakói békét kötöttek Izráellel és közöttük maradtak,
2 hát nagyon féltek. Mert Gibeon olyan nagy város volt, mint akármelyik királyi város; és mert nagyobb volt Ájnál, és emberei mind hősök.
3 Elküldött tehát Adonicedek, Jeruzsálem királya Hóhámhoz, Hebron királyához; Pireámhoz, Jarmát királyához, Jáfiához, Lákis királyához és Debirhez, Eglon királyához, mondván:
4 Jöjjetek fel hozzám és segítsetek nekem, hogy megverjük Gibeont; mert békét kötött Józsuéval és Izráel fiaival.
5 Erre összegyűlt és felvonult az öt emori király, Jeruzsálem királya, Hebron királya, Jarmut királya, Lákis királya, Eglon királya, velük egész táboraik; és táborba szálltak Gibeon ellen és ostrom alá fogták azt.
6 Ekkor Gibeon emberei Józsuéhoz küldtek a táborba Gilgálba, mondván: Ne tágítson kezed szolgáidtól; jöjj fel hamar hozzánk, ments meg minket és segíts nekünk, mert mind összegyűltek ellenünk az emoriak királyai, akik a Hegyvidéken laknak.
7 És felvonult Józsué Gilgálból, ő és az egész hadi nép vele, mind derék vitézek.
8 Akkor azt mondta az Úr Józsuénak: Ne félj tőlük, mert kezedbe adom őket; senki sem állhat meg közülük előtted.
9 És mikor megérkezett hozzájuk Józsué váratlanul (egész éjjel menetelt Gilgálból),
10 összezavarta őket az Úr Izráel előtt, úgyhogy nagy vereséget mértek rájuk Gibeonban; aztán üldözték őket a bét-horoni hágó útján, és Azékáig és Makkédáig verték őket.
11 És történt, amint Izráel elől menekültek, hogy mikor éppen a bét-horoni lejtőn voltak, az Úr Azékáig nagy köveket hullatott rájuk az égből, amitől meg is haltak: többen voltak, akik a jégeső köveitől haltak meg, mint akiket Izráel fiai karddal öltek meg.
12 Akkor szólt Józsué az Úrhoz, amely nap az Úr az emoriakat Izráel fiai elé adta; és azt mondta Izráel szemei előtt: Nap, Gibeonban légy veszteg, És hold, Ajjálon völgyében!
13 És veszteg lőn a nap, És a hold megállt, Míg bosszút állt a nép ellenségein. Nemde ez meg van írva Az igaz könyvében? Tehát megállt a nap az ég közepén, és nem sietett lemenni szinte egy teljes napig.
14 Nem is volt olyan nap mint az, sem azelőtt, sem azután, hogy az Úr hallgatott volna ember szavára; mert az Úr harcolt Izráelért.
15 Aztán visszatért Józsué és vele egész Izráel a táborba Gilgálba.
16 Ez az öt király pedig elmenekült; és elrejtőzött a barlangban Makkédában.
17 De jelentés ment Józsuéhoz, mondván: Megtalálták az öt királyt elrejtőzve a barlangban Makkédában.
18 És azt mondta Józsué: Hengergessetek nagy köveket a barlang szájára; és rendeljetek mellé embereket, hogy őrizzék őket.
19 Ti meg ne álljatok, üldözzétek ellenségeiteket, és vágjátok le, akik elmaradoztak közülük; ne engedjétek őket városaikba bemenni, mert az Úr, a ti Istenetek, kezetekbe adta őket.
20 És történt, hogy mikor bevégezte Józsué és Izráel fiai őket igen nagy, megsemmisítő vereséggel sújtani; a maradék pedig, akik közülük megmaradtak, bejutottak az erődített városokba;
21 és mikor az egész nép visszatért a táborba Józsuéhoz Makkédába békességgel; a nyelvét sem öltötte ki Izráel fiaira senki;
22 akkor azt mondta Józsué: Nyissátok ki a barlang száját; és hozzátok ki hozzám ezt az öt királyt a barlangból.
23 És úgy cselekedtek, kihozták hozzá ezt az öt királyt a barlangból: Jeruzsálem királyát, Hebron királyát, Jarmut királyát, Lákis királyát, Eglon királyát.
24 És mikor kihozták ezeket a királyokat Józsuéhoz, előszólította Józsué Izráel minden emberét és azt mondta a hadi emberek vezéreinek, akik vele jártak: Lépjetek elő, tegyétek lábatokat ezeknek a királyoknak a nyakára; és előléptek és a nyakukra tették lábukat.
25 Akkor azt mondta nekik Józsué: Ne féljetek és ne csüggedjetek; legyetek erősek és bátrak, mert így cselekszik az Úr minden ellenségetekkel, akikkel ti hadakoztok.
26 És ezután levágta őket Józsué és megölte őket, és felakasztotta őket öt fára; és felakasztva maradtak a fákon estéig.
27 Napszállta idején aztán parancsot adott Józsué és levették őket a fákról, és abba a barlangba dobták, ahol el voltak rejtőzve; és nagy köveket tettek a barlang szájára mind a mai napig.
28 Makkédát is bevette Józsué azon a napon és levágta azt kard élével királyostól, örök szentség alá vetette őket és minden lelket, mely benne volt, nem hagyott maradékot; és úgy tett Makkédá királyával, mint Jerikó királyával tett.
29 Aztán átment Józsué és egész Izráel vele Makkédából Libnába; és Libná ellen harcolt.
30 És Izráel kezébe adta az Úr azt is és királyát, és levágta azt kard élével, és minden lelket, mely benne volt, nem hagyott benne maradékot; és úgy tett a királyával, mint Jerikó királyával tett.
31 Akkor átment Józsué és vele egész Izráel Libnából Lákisba; és táborba szállt ellene és hadakozott vele.
32 És az Úr Izráel kezébe adta Lákist és bevette azt a második napon és levágta kard élével, és minden lelket, mely benne volt; egészen úgy, mint Libnával cselekedett.
33 Akkor felvonult Hórám, Gézer királya, hogy megsegítse Lákist; de Józsué úgy megverte őt és népét, hogy egyet sem hagyott belőle maradéknak.
34 Ezután átment Józsué és vele egész Izráel Lákisból Eglonba; és táborba szálltak ellene és hadakoztak vele.
35 És bevették azt azon a napon és levágták kard élével, és minden lelket, mely benne volt, ugyanazon a napon örök szentség alá vetett; egészen úgy, mint Lákissal tett.
36 Majd felvonult Józsué és vele egész Izráel Eglonból Hebronba; és hadakoztak vele.
37 És bevették és levágták azt kard élével, és királyát és minden városát és minden lelket, mely benne volt, nem hagyott maradékot, egészen úgy, mint Eglonnal cselekedett; és örök szentség alá vetette azt, és minden lelket, mely benne volt.
38 Akkor visszafordult Józsué és vele egész Izráel Debirbe; és azzal hadakozott.
39 És bevette azt és királyát és minden városát, és levágták őket kard élével és örök szentség alá vetettek minden lelket, mely benne volt, nem hagyott maradékot; amint Hebronnal cselekedett, úgy cselekedett Debirrel és királyával, és amint cselekedett Libnával és királyával.
40 így verte le Józsué az egész országot, a Hegyvidéket, a Délvidéket, az Alföldet és a Lejtőket és minden királyukat, nem hagyott maradékot; és minden élőt örök szentség alá vetett, úgy amint az Úr, Izráel Istene parancsolta.
41 És leverte őket Józsué Kádes Barneától Gázáig; és Gósen egész földjét Gibeonig.
42 És ezeket a királyokat és országukat mind egyszerre hódította meg Józsué; mert az Úr, Izráel Istene hadakozott Izráelért.
43 Aztán visszatért Józsué és vele egész Izráel a táborba, Gilgálba.