Joshua 10— KIB

¹És mikor Adonicedek, Jeruzsálem királya hallotta, hogy Józsué bevette Ájt és örök szentség alá vetette, úgy tett Ájjal és királyával, mint Jerikóval és királyával tett; és hogy Gibeon lakói békét kötöttek Izráellel és közöttük maradtak,

²hát nagyon féltek. Mert Gibeon olyan nagy város volt, mint akármelyik királyi város; és mert nagyobb volt Ájnál, és emberei mind hősök.

³Elküldött tehát Adonicedek, Jeruzsálem királya Hóhámhoz, Hebron királyához; Pireámhoz, Jarmát királyához, Jáfiához, Lákis királyához és Debirhez, Eglon királyához, mondván:

⁴Jöjjetek fel hozzám és segítsetek nekem, hogy megverjük Gibeont; mert békét kötött Józsuéval és Izráel fiaival.

⁵Erre összegyűlt és felvonult az öt emori király, Jeruzsálem királya, Hebron királya, Jarmut királya, Lákis királya, Eglon királya, velük egész táboraik; és táborba szálltak Gibeon ellen és ostrom alá fogták azt.

⁶Ekkor Gibeon emberei Józsuéhoz küldtek a táborba Gilgálba, mondván: Ne tágítson kezed szolgáidtól; jöjj fel hamar hozzánk, ments meg minket és segíts nekünk, mert mind összegyűltek ellenünk az emoriak királyai, akik a Hegyvidéken laknak.

⁷És felvonult Józsué Gilgálból, ő és az egész hadi nép vele, mind derék vitézek.

⁸Akkor azt mondta az Úr Józsuénak: Ne félj tőlük, mert kezedbe adom őket; senki sem állhat meg közülük előtted.

⁹És mikor megérkezett hozzájuk Józsué váratlanul (egész éjjel menetelt Gilgálból),

¹⁰összezavarta őket az Úr Izráel előtt, úgyhogy nagy vereséget mértek rájuk Gibeonban; aztán üldözték őket a bét-horoni hágó útján, és Azékáig és Makkédáig verték őket.

¹¹És történt, amint Izráel elől menekültek, hogy mikor éppen a bét-horoni lejtőn voltak, az Úr Azékáig nagy köveket hullatott rájuk az égből, amitől meg is haltak: többen voltak, akik a jégeső köveitől haltak meg, mint akiket Izráel fiai karddal öltek meg.

¹²Akkor szólt Józsué az Úrhoz, amely nap az Úr az emoriakat Izráel fiai elé adta; és azt mondta Izráel szemei előtt: Nap, Gibeonban légy veszteg, És hold, Ajjálon völgyében!

¹³És veszteg lőn a nap, És a hold megállt, Míg bosszút állt a nép ellenségein. Nemde ez meg van írva Az igaz könyvében? Tehát megállt a nap az ég közepén, és nem sietett lemenni szinte egy teljes napig.

¹⁴Nem is volt olyan nap mint az, sem azelőtt, sem azután, hogy az Úr hallgatott volna ember szavára; mert az Úr harcolt Izráelért.

¹⁵Aztán visszatért Józsué és vele egész Izráel a táborba Gilgálba.

¹⁶Ez az öt király pedig elmenekült; és elrejtőzött a barlangban Makkédában.

¹⁷De jelentés ment Józsuéhoz, mondván: Megtalálták az öt királyt elrejtőzve a barlangban Makkédában.

¹⁸És azt mondta Józsué: Hengergessetek nagy köveket a barlang szájára; és rendeljetek mellé embereket, hogy őrizzék őket.

¹⁹Ti meg ne álljatok, üldözzétek ellenségeiteket, és vágjátok le, akik elmaradoztak közülük; ne engedjétek őket városaikba bemenni, mert az Úr, a ti Istenetek, kezetekbe adta őket.

²⁰És történt, hogy mikor bevégezte Józsué és Izráel fiai őket igen nagy, megsemmisítő vereséggel sújtani; a maradék pedig, akik közülük megmaradtak, bejutottak az erődített városokba;

²¹és mikor az egész nép visszatért a táborba Józsuéhoz Makkédába békességgel; a nyelvét sem öltötte ki Izráel fiaira senki;

²²akkor azt mondta Józsué: Nyissátok ki a barlang száját; és hozzátok ki hozzám ezt az öt királyt a barlangból.

²³És úgy cselekedtek, kihozták hozzá ezt az öt királyt a barlangból: Jeruzsálem királyát, Hebron királyát, Jarmut királyát, Lákis királyát, Eglon királyát.

²⁴És mikor kihozták ezeket a királyokat Józsuéhoz, előszólította Józsué Izráel minden emberét és azt mondta a hadi emberek vezéreinek, akik vele jártak: Lépjetek elő, tegyétek lábatokat ezeknek a királyoknak a nyakára; és előléptek és a nyakukra tették lábukat.

²⁵Akkor azt mondta nekik Józsué: Ne féljetek és ne csüggedjetek; legyetek erősek és bátrak, mert így cselekszik az Úr minden ellenségetekkel, akikkel ti hadakoztok.

²⁶És ezután levágta őket Józsué és megölte őket, és felakasztotta őket öt fára; és felakasztva maradtak a fákon estéig.

²⁷Napszállta idején aztán parancsot adott Józsué és levették őket a fákról, és abba a barlangba dobták, ahol el voltak rejtőzve; és nagy köveket tettek a barlang szájára mind a mai napig.

²⁸Makkédát is bevette Józsué azon a napon és levágta azt kard élével királyostól, örök szentség alá vetette őket és minden lelket, mely benne volt, nem hagyott maradékot; és úgy tett Makkédá királyával, mint Jerikó királyával tett.

²⁹Aztán átment Józsué és egész Izráel vele Makkédából Libnába; és Libná ellen harcolt.

³⁰És Izráel kezébe adta az Úr azt is és királyát, és levágta azt kard élével, és minden lelket, mely benne volt, nem hagyott benne maradékot; és úgy tett a királyával, mint Jerikó királyával tett.

³¹Akkor átment Józsué és vele egész Izráel Libnából Lákisba; és táborba szállt ellene és hadakozott vele.

³²És az Úr Izráel kezébe adta Lákist és bevette azt a második napon és levágta kard élével, és minden lelket, mely benne volt; egészen úgy, mint Libnával cselekedett.

³³Akkor felvonult Hórám, Gézer királya, hogy megsegítse Lákist; de Józsué úgy megverte őt és népét, hogy egyet sem hagyott belőle maradéknak.

³⁴Ezután átment Józsué és vele egész Izráel Lákisból Eglonba; és táborba szálltak ellene és hadakoztak vele.

³⁵És bevették azt azon a napon és levágták kard élével, és minden lelket, mely benne volt, ugyanazon a napon örök szentség alá vetett; egészen úgy, mint Lákissal tett.

³⁶Majd felvonult Józsué és vele egész Izráel Eglonból Hebronba; és hadakoztak vele.

³⁷És bevették és levágták azt kard élével, és királyát és minden városát és minden lelket, mely benne volt, nem hagyott maradékot, egészen úgy, mint Eglonnal cselekedett; és örök szentség alá vetette azt, és minden lelket, mely benne volt.

³⁸Akkor visszafordult Józsué és vele egész Izráel Debirbe; és azzal hadakozott.

³⁹És bevette azt és királyát és minden városát, és levágták őket kard élével és örök szentség alá vetettek minden lelket, mely benne volt, nem hagyott maradékot; amint Hebronnal cselekedett, úgy cselekedett Debirrel és királyával, és amint cselekedett Libnával és királyával.

⁴⁰így verte le Józsué az egész országot, a Hegyvidéket, a Délvidéket, az Alföldet és a Lejtőket és minden királyukat, nem hagyott maradékot; és minden élőt örök szentség alá vetett, úgy amint az Úr, Izráel Istene parancsolta.

⁴¹És leverte őket Józsué Kádes Barneától Gázáig; és Gósen egész földjét Gibeonig.

⁴²És ezeket a királyokat és országukat mind egyszerre hódította meg Józsué; mert az Úr, Izráel Istene hadakozott Izráelért.

⁴³Aztán visszatért Józsué és vele egész Izráel a táborba, Gilgálba.