1Nosza immár ti gazdagok, sírjatok jajgatva a rátok jövő nyomorúságokon;
2gazdagságotok elrothadt, ruháitokat megette a moly;
3aranyotokat és ezüstötöket megfogta a rozsda, és azoknak rozsdája bizonyság lesz ellenetek, és emészti húsotokat, mint a tűz; kincset gyűjtöttetek az utolsó napokban!
4Íme a munkások bére, akik a ti mezeiteket lekaszálták, amit ti visszatartottatok, kiált; és az aratók kiáltásai a seregek Urának füleibe eljutottak.
5Dobzódtatok e földön és bujálkodtatok; legeltettétek szíveiteket, mint egy áldozatnak napján.
6Elítéltétek, megöltétek az igazat; nem állt ellent nektek.
7Legyetek tehát béketűrők, atyámfiai, az Úr eljöveteléig. Íme a szántóvető ember várja a földnek drága gyümölcsét, de tÚrelemmel vár rá, míg megkapja az őszi és tavaszi esőt.
8Legyetek béketűréssel ti is, erősítsétek meg szíveiteket, mert az Úr eljövetele közel van.
9Ne sóhajtozzatok egymás ellen, atyámfiai, hogy el ne ítéltessetek; íme a bíró az ajtó előtt áll.
10Például vegyétek a szenvedések tűrésében, atyámfiai, és a béketűrésben a prófétákat, akik az Úr nevében beszéltek.
11Íme boldogoknak mondjuk a tűrőket; Jóbnak tűrését hallottátok, végét is, amit az Úr adott; látjátok, hogy nagyon könyörületes az Úr és irgalmas.
12Mindenekelőtt pedig, atyámfiai, ne esküdjetek se az égre, se a földre, se semmi egyéb esküvéssel; hanem legyen a ti igenetek igen, és a nemetek nem, hogy ítélet alá ne essetek.
13Szenved valaki köztetek? Imádkozzék. Jó kedve van valakinek? Zsoltárokat énekeljen.
14Beteg valaki köztetek? Hívassa magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak felette, megkenvén őt olajjal az Úr nevében;
15és a hit imája megtartja a beteget, és talpra állítja őt az Úr; és ha bűnöket követett el, bocsánatot nyer.
16Valljátok meg egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy ereje van egy igaz ember buzgó könyörgésének.
17Illyés ember volt, hozzánk hasonló természetű, és imádkozva imádkozott, hogy ne legyen eső, és nem lett eső a földön három esztendeig és hat hónapig:
18akkor ismét imádkozott, és az ég esőt adott, és a föld csírába hajtotta gyümölcsét.
19Atyámfiai, ha valaki közületek eltévelyedik az igazságtól, és megtéríti őt valaki,
20tudja meg, hogy aki megtérít egy bűnöst az ő tévelygő útjáról, megtartja annak lelkét a haláltól, és bűnöknek sokaságát fedezi el.