1Látomásvölgyi ítélethirdetés. Ugyan mi lelt téged, hogy felmentél mindenestől a háztetőkre;
2te lármával tele tomboló város, ujjongó erős város? Sebesültjeid nem kard sebesültjei, és nem harc halottjai:
3vezéreid mind egyszerre futottak el, íjjal fogattak el. Akiket közüled elértek, mind együtt fogták el; messziről megfutamodtak.
4Ezért mondom, ne nézzetek reám; hadd sírjak keservesen! Ne igyekezzetek engem vigasztalni népem leányának pusztulásán:
5mert zűrzavar és eltiprás és felfordulás napja van az Úrnál, a Seregek Uránál a Látomásvölgyben. Falat döntögetnek, és kiáltás a hegyen,
66és Élám tegezt ragadott; harci szekerekben emberek, paripák, és Kír kitakarta pajzsát.
7És lett, hogy legszebb völgyeid megteltek harci szekérrel; és a lovasok teljesen elállták a kaput,
8Júda pedig feltakarta a leplet. Mert tekintettél azon a napon; az erdő-ház fegyvertárára:
9és Dávid városa repedéseinek utána láttatok, mert sok volt; és összegyűjtöttétek az alsó tó vizét:
10és Jeruzsálem házait számba vettétek; és lebontottátok a házakat, hogy megerősítsétek a kőfalat:
11és medencét csináltatok a két kőfal között a régi tó vizének: és nem tekintettetek arra, aki ezt teremtette, és aki régen alkotta, annak nem néztetek utána.
12Pedig az Úr, a Seregeknek Ura sírásra és gyászra hívott azon a napon, és kopaszságra és zsákba öltözésre:
13és íme öröm és örvendezés, marhavágás és juh-ölés, húsevés és borivás; együnk és igyunk, mert holnap meghalunk!
14Ezért nyilván van fülemben a Seregek Ura: Bizony nem fedeztetik el ez a bűn nektek, míg meg nem haltok, azt mondja Uram, a Seregek Ura.
15Így mondta Uram, a Seregek Ura: Eredj, menj be ehhez a sáfárhoz, Sébnához, aki a palota élén van:
16Mid van neked itt és kid van neked itt, hogy sírt vágtál itt magadnak? Te, ki magasba vágta sírját, a sziklába vésett hajlékot magának:
17íme az Úr elhajítván elhajít téged, ember, és göngyölgetvén göngyölgetve téged,
18gombolyagként görgetvén elgörget téged mint egy labdát egy tágas országba; ott halsz meg és odalesznek díszhintaid, te, urad házának gyalázata!
19És kilöklek téged hivatalodból; és állásodról lerántanak téged.
20És lesz azon a napon, hogy elhívom Eljákim szolgámat, Hilkijáhu fiát;
21és reá ruházom köntösödet,és öveddel őt övezem fel, és hatalmadat a kezébe adom. És ő lesz atyjává Jeruzsálem lakosságának és Júda házának.
22És Dávid házának kulcsát vállára adom; és ha ő nyit, nem lesz, ki bezárja, és ha ő zár, nem lesz, ki kinyissa.
23És beverem őt szeg gyanánt biztos helyre; és dicsőség székévé lesz atyja házának.
24És reá függesztik atyja házának egész dicsőségét, a hajtásokat és a sarjakat, minden apró edényt; a csésze-edényektől a korsó-edényekig.
25Azon a napon, a Seregek Urának mondása, kimozdul a biztos helyre bevert szeg; és levágatik és leesik: és tönkretétetik a teher, mely rajta volt; mert az Úr szólott.