Hebrews 9
1 Megvolt természetesen az első sátornak is istentiszteleti rendtartása és a földi szenthelye.
2 Mert egy sátort rendeztek be, az elsőt, melyben volt a gyertyatartó, az asztal és a szent kenyerek; ez neveztetik szenthelynek.
3 A második kárpiton belül pedig egy sátort, mely szentek szentjének neveztetik,
4 ehhez tartozik egy arany füstölő oltár, és a szövetség ládája, mindenfelől arannyal borítva, benne egy aranykorsó a mannával és az Áron kivirágzott vesszeje, és a szövetség táblái,
5 felette pedig a dicsőség kérubjai, beárnyékolva az engesztelő táblát; melyekről most nem beszélhetünk részletesen.
6 Miután pedig ezek így berendeztettek, az első sátorba ugyan mindenkor bejárnak a papok, kik az istentiszteleteket végzik;
7 de a másodikba csak a főpap egyszer egy évben, nem vér nélkül, melyet áldozatul visz önmagáért és a nép bűneiért;
8 azt jelenti ezzel a Szentlélek, hogy még nem lett nyilvánossá a szentély útja, míg az első sátor még fennáll,
9 amely példázat a jelen időre, amelyben olyan ajándékokat és áldozatokat visznek, amelyek lelkiismeretében nem tehetik tökéletessé az áldozót,
10 mert ételek, italok, különböző mosódások és testi rendszabályok mellett csak a helyes elrendezés idejéig vannak elrendelve.
11 Krisztus pedig mint a jövendő javak főpapja megjelenvén, a nagyobb és tökéletesebb sátoron át, mely kézzel van csinálva, azaz nem ebből a teremtésből való,
12 és nem bakok és borjúk vére által, hanem a saját vére által bement egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök váltságot szerzett.
13 Mert ha bikák és bakok vére és a tehén hamva a tisztátlanokra hintve megszentel a testnek tisztaságára,
14 mennyivel inkább a Krisztus vére, ki örökkévaló Lélek által önmagát vitte szeplőtelen áldozatul az Istennek, megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljatok az élő Istennek!
15 És ezért új testamentum közbenjárója, hogy miután halála az első testamentum alatt elkövetett bűnök váltságára megtörtént, az elhívottak elvegyék az örökkévaló örökségnek ígéretét.
16 Mert ahol testamentum van, be kell következni a testamentumtevő halálának;
17 mert a testamentum holtak után jogerős, különben pedig, ha él a testamentumtevő, éppen nem érvényes.
18 Innét van, hogy az első sem szenteltetett fel vér nélkül.
19 Mert miután Mózes a törvény minden parancsolatát kihirdette a népnek, vévén a borjúk és bakok vérét, vízzel, skarlát gyapjúval és izsóppal, mind magát a könyvet, mind az egész népet meghintette,
20 és ezt mondta: Ez annak a testamentumnak vére, melyet az Isten számotokra rendelt. [6-8]
21 De a sátort és az istentiszteleti eszközöket is mind hasonlóképpen meghintette a vérrel.
22 És csaknem minden vérrel tisztíttatik meg a törvény szerint, és vérontás nélkül nincs bocsánat.
23 A mennybeliek ábrázolatainak tehát ezekkel kell megtisztíttatniuk; de maguknak a mennybelieknek ezeknél jobb áldozatokkal.
24 Mert nem kézzel csinált szentélybe ment be a Krisztus, a valódinak képmásába, hanem magába a mennybe, hogy most megjelenjék az Isten színe előtt érettünk.
25 Nem is azért ment be, hogy sokszor feláldozza magát, mint a főpap minden esztendőben bemegy a szentek szentjébe idegen vérrel;
26 mert akkor sokszor kellett volna neki szenvedni a világ teremtése óta; így pedig egyszer jelent meg az idők végén, hogy áldozata által eltörölje a bűnt.
27 És miképpen el van végezve az emberekre, hogy egyszer haljanak meg, azután pedig ítélet;
28 úgy a Krisztus egyszer áldoztatott meg sokak bűnének hordozására, és másodszor e bűn nélkül jelenik meg azoknak üdvösségére, akik őt várják.