Bible

1 A fődolog pedig a mondottakban az, hogy olyan főpapunk van, aki a mennybeli Felség királyi székének jobbjára ült, 2 mint a szentélynek szolgája és az igazi szentsátoré, melyet az Úr szegezett fel és nem ember. 3 Mert minden főpap ajándékok és áldozatok vitelére rendeltetik; minélfogva szükséges, hogy ennek is legyen mit áldozatul vinni. 4 Természetesen ha földön volna, még pap sem volna, meglévén a papok, akik bemutatják a törvény szerint az áldozatokat, 5 úgymint kik a mennyei dolgok ábrázolatának és árnyékának szolgálnak, miképpen az isteni szó mondta Mózesnek, mikor a sátort el akarta készíteni: Meglásd, hogy mindent a szerint a minta szerint csinálj, mely mutattatott neked a hegyen; 6 de most annyival kiválóbb papi szolgálatot nyert, amennyivel jobb szövetségnek a közvetítője is, mely jobb ígéretek alapján köttetett. 7 Mert ha az az első kifogástalan lett volna, másodiknak nem kerestetett volna hely. 8 Mert dorgálván őket, azt mondja: Íme napok jönnek, azt mondja az Úr, és kötök az Izráel házával és Júda házával új szövetséget; 9 nem olyan szövetséget, amilyent kötöttem az ő atyáikkal azon a napon, amelyen kézen fogtam őket, hogy kivezessem őket Egyiptom földéről; most ők nem maradtak meg az én szövetségemben, és én nem gondoltam velük, azt mondja az Úr; 10 mert ez az a szövetség, melyet kötök az Izráel házával ezek után a napok után, mondja az Úr, hogy adom az én törvényeimet az ő elméjükbe, és az ő szíveikbe beírom azokat; és leszek nekik Istenük és ők lesznek nekem népem. 11 És nem tanítja ki-ki az ő felebarátját és ki-ki az ő testvérét, ezt mondva: Ismerd meg az Urat; mert mindenki ismerni fog engem köztük, kicsinytől nagyig; 12 mert kegyelmes leszek az ő álnokságaiknak, és az ő bűneikről és az ő vétkeikről meg nem emlékezem többé. 13 Mikor újat mondott, óvá tette az elsőt; ami pedig megavul és megvénhed, közel van ahhoz, hogy semmivé legyen.