1És lett éhség az országban, azon az első éhségen kívül, amely Ábrahám idejében volt; és elment Izsák Abimélekhez, a filiszteusok királyához Gerárba.
2És megjelent neki az Úr, és azt mondta: Ne menj le Egyiptomba;lakjál abban az országban, melyet én mondok neked.
3Tartózkodjál ebben az országban mint jövevény, és veled leszek és megáldalak téged; mert neked és magodnak adom mindezeket az országokat, és megerősítem azt az esküt, amit esküdtem Ábrahámnak, a te atyádnak.
4És megsokasítom a te magodat, mint az ég csillagait, és a te magodnak adom mindezeket az országokat; és megáldatnak a te magodban a föld minden nemzetei.
5Azért amiért Ábrahám hallgatott szavamra; és megtartotta szolgálatomat, parancsolataimat, szabályaimat és törvényeimet.
6Izsák tehát Gerárban lakott.
7És mikor a helybeli férfiak kérdezték felesége felől, azt mondta: Nővérem ő; mert félt azt mondani: A feleségem, nehogy megöljék őt a helybeli férfiak Rebekáért, mert szép megjelenésű volt.
8És történt, mikor hosszú ideig volt ott, hogy Abimélek, a filiszteusok királya, kitekintett az ablakon; és azt látta, hogy íme Izsák enyeleg Rebekával, a feleségével.
9Akkor hívatta Abimélek Izsákot, és azt mondta: íme bizony a feleséged ő, hát hogy mondhattad, hogy a nővéred? És azt mondta neki Izsák: Mert azt mondtam, nehogy meg kelljen érte halnom.
10És azt mondta Abimélek: Mit csináltál velünk? Kicsi híja, hogy feleségeddel nem hált a nép közül valaki, és bűnt hoztál volna reánk.
11És parancsot adott Abimélek az egész népnek, mondván: Aki hozzányúl ehhez a férfiúhoz és feleségéhez, halállal ölessék meg.
12És vetett Izsák abban az országban, és abban az esztendőben százszorost ért el; úgy megáldotta őt az Úr.
13És nagy lett az a férfiú; és folyton folyvást nőtt, mígnem igen naggyá lett.
14És volt neki juhszerzeménye és marhaszerzeménye és nagy cselédsége; úgyhogy irigykedtek rá a filiszteusok.
15És mindazokat a kutakat, melyeket atyja szolgái ástak atyjának, Ábrahámnak idejében, betömték a filiszteusok és betöltötték földdel.
16És azt mondta Abimélek Izsáknak: Menj el tőlünk, mert sokkal hatalmasabb lettél mint mi.
17És elment onnét Izsák; és Gerár völgyében ütött sátort, és ott lakott.
18És ismét kiásatta Izsák azokat a vízforrásokat, melyeket atyjának, Ábrahámnak idejében ástak, és Ábrahám halála után a filiszteusok betömtek; és olyan nevekkel nevezte el őket, mint azok a nevek, melyekkel atyja nevezte azokat.
19És mikor Izsák szolgái ástak a völgyben; élő víz forrására találtak ott.
20És pereltek Gerár pásztorai Izsák pásztoraival, mondván: Miénk a víz! Ezért nevezte a kút nevét Eszeknek, mert civakodtak vele.
21Akkor másik kutat ástak, és a felett is perlekedtek; azért annak a nevét Szitnának nevezte.
22Aztán továbbmozdult onnét és másik kutat ásott, és a felett nem perlekedtek; azért annak a nevét Rehobótnak nevezte, és azt mondta: Mert most tágasságot adott az Úr nekünk, és szaporodhatunk a földön.
23És felment onnét Beérsebába.
24És megjelent neki az Úr azon éjszaka és azt mondta: Én vagyok atyádnak, Ábrahámnak Istene; ne félj, mert én veled vagyok és megáldalak téged és megsokasítom a te magodat Ábrahámért, az én szolgámért.
25Akkor oltárt épített ott és segítségül hívta az Úr nevét, és felütötte ott sátorát; aztán Izsák szolgái ástak ott egy kutat.
26És Abimélek elment hozzá Gerárból; és Ahuzzat, az ő barátja és Pikol, az ő hadvezére.
27És azt mondta nekik Izsák: Miért jöttetek hozzám; holott ti gyűlöltök engem, és elküldtetek magatoktól?
28És azt mondták: Látván láttuk, hogy az Úr veled volt, és azt mondtuk: Legyen hát esküvés közöttünk, köztünk és közted; szövetséget akarunk azért kötni veled,
29hogy nem teszel velünk rosszat, miképpen mi nem bántottunk téged, és miképpen csak jót cselekedtünk veled, és békében bocsátottunk el téged. Te már az Úrnak áldotta vagy.
30Aztán lakomát csinált nekik, és ettek és ittak.
31És reggel korán felkeltek, és megesküdtek egymásnak; és elbúcsúzott tőlük Izsák, és elmentek tőle békében.
32És történt ugyanazon a napon, hogy megjöttek Izsák szolgái, és jelentést tettek neki arról a kútról, melyet ástak; és azt mondták neki: Találtunk vizet.
33És elnevezte azt Sebának; ezért a neve annak a városnak Beérseba mind a mai napig.
34Mikor Ézsau negyvenesztendős volt, feleségül vette Juditot, a hitti Beéri leányát; és Bászematot, a hitti Elon leányát.
35És lelki keserűsége lettek Izsáknak és Rebekának.