1Akkor elment egy Lévi családjából való férfi, és elvett egy Lévi-leányt.
2Aztán az asszony teherbe esett és fia született; mikor azt látta, hogy szép, elrejtette őt három hónapig.
3De tovább nem tudta őt rejtegetni, tehát vett neki egy gyékény kosarat, bevonta kátránnyal és szurokkal; abba tette bele a gyermeket, és letette a sásban a Nílus partjára.
4Nővére pedig állást foglalt távolról, hogy lássa, a mi történik vele.
5Akkor ment le Faraó leánya a Nílusra fÚrödni, mialatt szolgálóleányai járkáltak a folyam partján; és meglátta a kosarat a sás között, és odaküldte szolgálóját és elhozatta azt.
6Mikor kinyitotta és meglátta őt, a gyermeket, hát íme egy síró fiú; és megesett a szíve rajta és azt mondta: A héberek gyermekei közül való ez.
7Akkor azt mondta a nővére Faraó leányának: Menjek neked egy szoptatós asszonyt hívni a héber asszonyok közül; hogy szoptassa neked a gyermeket?
8És azt mondta neki Faraó leánya: Eredj. Erre a leány elment, és elhívta a gyermek anyját.
9És azt mondta neki Faraó leánya: Vidd el ezt a gyermeket és szoptasd nekem; és én megadom béredet; az asszony pedig vette a gyermeket és szoptatta azt.
10Mikor aztán megnőtt a gyermek, elvitte őt Faraó leányának, és fiává lett annak; és elnevezte őt Mózesnek, és azt mondta: Mert a vízből húztam ki őt.
11Történt pedig azokban a napokban, mikor Mózes megnőtt, hogy kiment az ő testvéreihez, és nézte robotolásukat. Akkor látta, hogy egy egyiptomi ember hogyan ver egy héber embert, az ő testvérei közül valót.
12Erre ide-oda fordult, és mikor látta, hogy nincs senki, agyonütötte az egyiptomit és elrejtette a homokba.
13Mikor másnap kiment, akkor meg két héber férfi veszekedett. És azt mondta annak, aki hibás volt: Miért ütöd a társadat?
14Az pedig azt mondta: Ki tett téged feljebbvalóvá és bíróvá fölénk, talán meg akarsz engem ölni, mint megölted az egyiptomit? Erre megijedt Mózes és azt mondta: így hát kitudódott a dolog.
15Mikor Faraó meghallotta ezt a dolgot, kerestette Mózest, hogy megölesse; de Mózes elfutott Faraó elől és Midján földjén állapodott meg, és leült a kútnál.
16Midján papjának pedig volt hét leánya; azok odamentek és merítettek, és megtöltötték a vályúkat, hogy megitassák atyjuk juhait;
17de odamentek a pásztorok és elkergették őket. Erre felkelt Mózes és segített nekik, és megitatta juhaikat.
18Mikor aztán hazamentek atyjukhoz Reuélhez; az azt mondta: Miért jöttetek meg ma ilyen hamar?
19És azt mondták: Egy egyiptomi férfi kiragadott bennünket a pásztorok kezéből; sőt a merítést is elvégezte helyettünk, és megitatta a juhokat.
20És azt mondta lányainak: És hol van ő? Mért hagytátok ott azt a férfit? Hívjátok be őt, hogy egyék kenyeret.
21És Mózes elhatározta, hogy ennél a férfiúnál marad; az pedig Mózesnek adta leányát Cipporát.
22Mikor annak fia született, ő elnevezte azt Gérsomnak; mert azt mondta: Jövevény voltam idegen országban.
23És történt az alatt a hosszú idő alatt, hogy mikor meghalt Egyiptom királya, fohászkodtak Izráel fiai a szolgálat miatt és kiáltottak; és felment a szolgálat miatt való segélykiáltásuk az Istenhez. [2-13]
24Mikor meghallotta Isten nyögésüket; megemlékezett Isten Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal való szövetségről.
25És látta Isten Izráel fiait; és megértette Isten.