Exodus 18
1 És meghallotta Jitró, Midján papja, Mózes ipa mindazt, amit Isten Mózessel és az ő népével, Izráellel cselekedett; hogy kihozta az Úr Izráelt Egyiptomból.
2 És fogta Jitró, Mózes ipa, Cipporát, Mózes feleségét, miután ő elbocsátotta azt,
3 és két fiát; akik közül az egyiknek a neve Gérsom, mert azt mondta: Jövevény voltam idegen országban;
4 a másiknak a neve pedig Eliézer; mert: Atyám Istene volt nekem segítségem, és megszabadított engem Faraó kardjától.
5 Jitró tehát, a Mózes ipa, odament Mózeshez annak fiaival és feleségével; abba a sivatagba, ahol az táborozott, az Isten hegyéhez.
6 És ezt üzente Mózesnek: Én, a te ipad, Jitró, jövök hozzád, és feleséged két fiával, akik vele vannak.
7 Mózes tehát kiment ipa elé, meghajtotta magát, megcsókolta őt és kérdezősködtek egymás hogyléte felől; azután bementek a sátorba.
8 És elbeszélte Mózes az ő ipának mindazt, amit az Úr Faraóval és Egyiptommal cselekedett Izráel miatt; egyáltalán mindazt a bajt, ami érte őket az úton, és hogy kimentette őket az Úr.
9 És örvendezett Jitró mindazon a jón, amit Izráellel cselekedett az Úr; hogy kimentette őt Egyiptom kezéből.
10 És azt mondta Jitró: Áldott legyen az Úr, aki kimentett benneteket Egyiptom kezéből és Faraó kezéből; aki kimentette a népet Egyiptom keze alól.
11 Most ismertem meg, hogy nagyobb az Úr minden istennél; igen, abban a dologban, amivel kevélyen cselekedtek ellenük.
12 Akkor vitt Jitró, Mózes ipa égő áldozatot és vágóáldozatokat az Istennek; és eljöttek Áron és Izráel vénei mind, hogy kenyeret egyenek Mózes ipával az Isten előtt.
13 És történt másnap, hogy Mózes leült a népnek törvényt tenni; és a nép ott állt Mózes előtt reggeltől estig.
14 Mikor Mózes ipa látta, mi mindent cselekszik ő a néppel; azt mondta: Mi dolog ez, amit te cselekszel a néppel? Miért ülsz te egyedül és áll előtted az egész nép reggeltől estig?
15 És azt mondta Mózes az ő ipának: Mert Istent megkérdezni jön hozzám a nép.
16 Ha valami ügyük akad, hozzám jönnek, és ítéletet teszek a felek között; és megismertetem az Isten törvényeit és tanításait.
17 Erre azt mondta Mózesnek az ipa: Nem jó az a dolog, amit te cselekszel.
18 Nagyon kimerülsz te is, ez a nép is, mely veled van; mert túlságosan nehéz neked e dolog, nem bírod egyedül végezni.
19 Most hallgass a szavamra, tanácsot adok neked és legyen veled az Isten: légy te a nép helyett az Istennel szemben, és vidd te az ügyeket az Isten elé.
20 És tedd világossá előttük a törvényeket és a tanításokat; és ismertesd meg velük az utat, melyen járniuk kell, és a cselekedetet, melyet cselekedniük kell.
21 Te pedig szemelj ki az egész népből derék embereket, istenfélőket, igaz embereket, akik gyűlölik a megvesztegetést; és tedd föléjük ezrek vezetőivé, százak vezetőivé, ötvenek vezetőivé és tízek vezetőivé,
22 hogy tegyenek ítéletet a népnek minden időben, de úgy, hogy minden nagyobb ügyet hozzanak elődbe, minden kisebb ügyben pedig ők ítéljenek; így könnyíts magadon, hogy veled hordozzák a terhet.
23 Ha ezt a dolgot megcselekszed és parancsolja neked az Isten, akkor meg tudsz állni; és ez az egész nép is hazamegy békével.
24 És hallgatott Mózes ipa szavára; és mindent megtett, amit az mondott.
25 Tehát választott Mózes derék embereket egész Izráelből, és főkké tette őket a nép fölé; ezrek vezetőivé, százak vezetőivé, ötvenek vezetőivé és tízek vezetőivé.
26 És azok ítéletet tettek a népnek minden időben; a nehéz ügyet Mózes elé vitték, a mindenféle kis ügyben pedig ők ítéltek.
27 Aztán elkísérte Mózes az ipát; és az elment hazájába.