Exodus 12
1 És azt mondta az Úr Mózesnek és Áronnak Egyiptom országában, mondván:
2 Ez a hónap a ti kezdő hónapotok; első nektek az év hónapjai között.
3 Szóljatok Izráel egész közösségéhez, mondván: Ennek a hónapnak a tizedikén: akkor vegyen magának bárányt mindenitek nemzetségenként, egy bárányt egy családra.
4 De ha kicsiny a család egy bárányra, akkor a házához legközelebbi szomszédjával együtt vegyen, a lelkek számításba vételével; kit-kit amennyit eszik, aszerint vegyetek számításba a bárányra.
5 Bárányotok hibátlan, hím, egyéves legyen; a juhok vagy a kecskék közül vegyétek.
6 És legyen nálatok őrizetben ennek a három hónapnak tizennegyedik napjáig; akkor vágjátok le azt, Izráel közönségének egész gyülekezete, napszálltakor.
7 És vegyenek a vérből és tegyenek a két ajtófélfára és a szemöldökfára azokon a házakon, amelyekben azt megeszik.
8 Aztán egyék meg a húst azon éjjel; tűzön sülve, kovásztalan kenyérrel, keserű füvekkel egyék meg azt.
9 Ne egyetek belőle nyersen vagy főve, vízben megfőzve; hanem tűzön sülve, feje lábszáraival és belső részeivel együtt.
10 És ne hagyjatok belőle reggelre; ami pedig megmarad belőle reggelre, tűzben égessétek el.
11 És így egyétek azt: derekaitok felövezve, saruitok lábaitokon, és pálcátok kezetekben; és kapkodó sietséggel egyétek azt, az Úr átvonulása az.
12 Mert átvonulok Egyiptom földjén ezen az éjszakán, és megölök minden elsőszülöttet Egyiptom földjén embertől baromig; és Egyiptom minden Istene felett ítéletet tartok, én vagyok az Úr.
13 Akkor a vér jelül lesz nektek azokon a házakon, melyekben lesztek, hogy ha látom a vért, elvonulok mellettetek; és nem lesz rajtatok csapás, mely elpusztítana, mikor én ölök Egyiptom földjén.
14 És legyen ez a nap nálatok emlékezetben, és ünnepeljétek meg azt az Úr ünnepéül; nemzedékről nemzedékre örök törvényül ünnepeljétek meg azt.
15 Hét napig kovásztalan kenyeret egyetek, legalább az első napon távolítsátok el a kovászt házaitokból; mert aki kovászost eszik az első naptól a hetedik napig, az olyan lélek mind irtassék ki Izráelből.
16 Továbbá az első napon templomi gyülekezet, a hetedik napon is templomi gyülekezet legyen számotokra; semmi munkát ne végezzenek azokon, csak amit minden léleknek enni kell, csupán azt készítsék el nektek.
17 Megtartsátok azért a kovásztalan kenyerek ünnepét, mert ugyanezen a napon hoztam ki seregeiteket Egyiptom országából; tartsátok meg tehát ezt a napot nemzedékről nemzedékre örök törvényül.
18 Az első hónapban, a hónap tizennegyedik napján este egyetek kovásztalan kenyeret, a hónap huszonegyedik napjának estéjéig.
19 Hét napig ne legyen kovász házaitokban; mert aki kovászosat eszik, az olyan lélek irtassék ki mind Izráel közönségéből, akár jövevény, akár az ország törzsökös polgára.
20 Semmi kovászosat ne egyetek; minden lakóhelyeteken kovásztalan kenyeret egyetek.
21 Akkor szólította Mózes Izráel véneit mind, és azt mondta nekik: Szakítsatok ki és fogjatok egy juhot nemzetségenként, és vágjátok le a húsvéti bárányt.
22 Aztán vegyetek egy kötés izsópot, mártsátok a vérbe, mely a tálban van, és értessetek a szemöldökfához és a két ajtófélfához a vérből, mely a szilkében van; közületek pedig senki ki ne menjen házának ajtaján reggelig.
23 Mikor átvonul az Úr Egyiptomot megverni, és látja a vért a szemöldökfán és a két ajtófélfán; akkor átvonul az Úr az ajtó előtt, és nem engedi, hogy az öldöklő bemenjen házaitokba ölni.
24 És megtartsátok ezt a beszédet: örök törvényül magadnak és fiaidnak.
25 És mikor majd bemégy arra a földre, melyet nektek ad az Úr, amiképpen szólott: akkor is tartsátok meg ezt a szolgálatot.
26 És ha akkor azt mondják nektek fiaitok: Mi ez a szolgálat nektek?
27 Majd azt mondjátok: Pászkaáldozat ez az Úrnak, hogy átvonult Izráel fiainak házai előtt Egyiptomban, mikor megverte Egyiptomot, a mi házainkat pedig megmentette; erre meghajtotta magát a nép és leborult.
28 Mikor aztán elmentek, megcselekedték Izráel fiai; mint ahogyan parancsolta az Úr Mózesnek és Áronnak, úgy cselekedtek.
29 És történt éjfélkor, hogy az Úr megölt minden elsőszülöttet Egyiptom földjén Faraó elsőszülöttjétől fogva, aki az ő királyi székén ült, a fogoly elsőszülöttjéig, aki a börtönben volt; a baromnak is minden első fajzását.
30 És felkelt Faraó azon az éjszakán, ő és szolgái mind, és egész Egyiptom, és lett nagy kiáltás Egyiptomban; mert nem volt ház, ahol nem volt halott.
31 És hívatta Mózest és Áront éjjel, és azt mondta: Keljetek fel, menjetek ki népem közül ti is, Izráel fiai is; és menjetek, szolgáljatok az Úrnak, mint ahogyan beszéltetek.
32 Juhaitokat is, marháitokat is vigyétek, mint ahogyan beszéltetek, és menjetek; és kérjetek áldást rám is.
33 Úgyhogy Egyiptom szorította a népet, hogy hamar kiküldje őket az országból; mert azt mondták: Mindnyájan meghalunk.
34 És felvette a nép a tésztáját, mielőtt megkelt volna; sütőteknőiket köpönyegeikbe kötve a vállukra.
35 Aztán úgy tettek Izráel fiai, mint Mózes mondta: az egyiptomiaktól ezüstholmikat és aranyholmikat kértek kölcsön, és ruhákat.
36 Az Úr pedig kedvessé tette a népet Egyiptom szemeiben, és kölcsönöztek nekik; és kifosztották Egyiptomot.
37 És elindultak Izráel fiai Ramszeszből Szukkótba; mintegy hatszázezer gyalogos, csak a férfiak, kicsinyeken kívül.
38 Sok elegy nép is ment fel velük; és juh és marha, igen tömeges jószág.
39 És a tésztából, melyet Egyiptomból kihoztak, kovásztalan lepényeket sütöttek, mert nem volt megkelve; mert úgy űzték ki őket Egyiptomból, hogy nem késlekedhettek, így útravalót sem készíthettek maguknak.
40 Izráel fiainak lakása pedig, ameddig Egyiptomban laktak: négyszázharminc esztendő volt.
41 Mikor pedig a négyszázharminc esztendőnek vége volt: ugyanezen a napon vonultak ki az Úrnak minden seregei Egyiptom országából.
42 Vigyázás éjszakája volt az az Úrnak, hogy kihozza őket Egyiptom országából; az ez az éjszaka az Úrnak, vigyázás Izráelnek minden fiára nemzedékről nemzedékre.
43 És azt mondta az Úr Mózesnek és Áronnak: Ez a húsvéti bárány törvénye: Senki idegen ne egyen belőle;
44 de mindenkinek minden pénzen vett szolgája ehetik belőle akkor, ha körülmetélted őt.
45 Zsellér és napszámos ne egyen belőle.
46 Egy házban egyék meg, ne vígy ki a húsból a házon kívülre; és csontot ne törjetek abban.
47 Izráel egész közönsége készítse el azt.
48 És ha jövevény tartózkodik nálad és húsvéti bárányt készít az Úrnak, metélkedjék körül minden férfia, és akkor közeledjen, hogy azt elkészítse, akkor olyan lesz, mint az ország törzsökös polgára; de senki körülmetéletlen ne egyen belőle.
49 Egy törvénye legyen a törzsökös polgárnak; és a jövevénynek, aki köztetek tartózkodik.
50 És megcselekedték Izráel fiai mindnyájan; amint parancsolta az Úr Mózesnek és Áronnak, úgy cselekedtek.
51 És ugyanezen a napon történt: hogy kihozta az Úr Izráel fiait Egyiptom országából seregeik szerint.