Esther 3
1 Ezek után a dolgok után naggyá tette Ahasvérus király az agági Hámánt, Hammedátá fiát és felmagasztalta őt; úgy, hogy trónját magasabbra tette minden fejedelménél, akik vele voltak.
2 És a királynak minden szolgája, aki a király kapujában volt, térdet hajtott és leborult Hámán előtt, mert úgy parancsolta felőle a király; de Mordekáj nem hajtott térdet és nem borult le.
3 Mondták is a király szolgái, kik a király kapujában voltak, Mordekájnak: Miért hágod át a király parancsát?
4 És történt, hogy mikor napról-napra mondták neki és nem hallgatott rájuk; hát jelentették Hámánnak, hogy lássák, megállnak-e majd Mordekáj szavai, tudniillik azt jelentette ki nekik, hogy ő zsidó.
5 És mikor Hámán látta, hogy Mordekáj nem hajt térdet és nem borul le előtte; megtelt Hámán dühvel.
6 De nem látta érdemesnek egyedül Mordekájra vetni kezet, mikor meg mondták neki Mordekáj nemzetét; hanem ki akarta irtani Hámán az összes zsidókat, akik Ahasvérus egész birodalmában voltak, Mordekáj népét.
7 Az első hónapban, azaz Niszán havában, Ahasvérus király tizenkettedik évében, púrt vetettek, azaz sorsot Hámán számára, napról napra, hónapról hónapra kijött a tizenkettedik, azaz Adár hava.
8 Ekkor azt mondta Hámán Ahasvérus királynak: Van egy nép szétszórva és elszigetelve a népek között birodalmad minden tartományában; mivel ennek törvényei különböznek minden népétől, és a király törvényeit nem teljesítik, hát a királynak nem való meghagyni őket.
9 Ha tetszik a királynak, adjanak egy írást az elvesztésükre; és tízezer tálentum ezüstöt mérek a hivatalnokok kezeihez, hogy tegyék be a király kincstárába.
10 Erre lehúzta a király pecsétgyűrűjét a kezéről; és átadta azt az agági Hámánnak, Hammedátá fiának, a zsidók ellenségének;
11 és azt mondta a király Hámánnak: Az ezüst neked van adva; a nép is, hogy tégy vele, amit jónak látsz.
12 És összehívták a király íródeákjait az első hónapra, abban a tizenharmadik napra, és elkészült az írás egészen úgy, amint Hámán parancsolta, a király kormányzóinak és a pasáknak, kik az egyes tartományok felett voltak, és az egyes népek fejedelmeinek, minden tartománynak a maga írásával és minden népnek a maga nyelvén; az írás Ahasvérus király nevében szólt, és a király gyűrűjével volt megpecsételve.
13 És levelek küldettek a futárok által a király minden tartományába, hogy ki kell pusztítani, megölni és elveszteni a zsidókat mind, ifjútól vénig, kicsinyeket és asszonyokat, egy napon, a tizenkettedik hónapnak, azaz Adár havának tizenharmadik napján; és martalékjukat elzsákmányolni.
14 Az írás mását parancsba kellett adni minden egyes tartományban megmagyarázva minden népnek; hogy legyenek készen erre a napra.
15 A futárok kimentek sietve a királyi szóval, és Súsán székvárosában kiadták a parancsot; a király pedig és Hámán leültek inni, míg a város, Súsán, zavarban volt.