1Ezek után a dolgok után, mikor lecsillapodott Ahasvérus király dühe; visszagondolt Vástira, és arra, amit tett, és arra, amit végeztek ellene.
2Akkor azt mondták a király legényei, akik körülötte szolgálatot tettek: Keresni kell a királynak szép arcú hajadon leányokat;
3tehát rendeljen a király tiszttartókat országának minden tartományába, hogy gyűjtsenek minden szép arcú hajadon leányt Súsán székvárosába az asszonyok házához, Hégai királyi kamarásnak, az asszonyok őrének kezéhez; adjanak nekik keneteket;
4és amelyik leány majd megtetszik a királynak, legyen királyné Vásti helyébe. És tetszett ez a beszéd a királynak, és úgy cselekedett.
5Volt egy zsidó ember Súsán székvárosában; a neve Mordekáj, Jáir fia, ki Simei fia, ki Kís fia volt, benjámini férfiú;
6ki Jeruzsálemből vitetett fogságba azokkal a foglyokkal, akik Jekonjá júdai királlyal együtt vitettek fogságra; akiket Nabukadneccár babilóniai király vitt fogságra.
7Ő gyámatyja volt Hadasszának, azaz Eszternek, nagybátyja leányának, mert annak sem atyja, sem anyja nem volt; és a leány szép alakú és szép arcú volt, és mikor atyja és anyja meghalt, Mordekáj lányává fogadta őt.
8Történt pedig, hogy mikor a király szavát és parancsát kihirdették és sok leányzó gyűlt össze Súsán székvárosába Hégai keze alá; Eszter is felvétetett a király házába Hégainak, az asszonyok őrének keze alá.
9Mivel pedig neki megtetszett a leányzó és megnyerte a kegyét, sietett neki kiadni a neki járó keneteket és járulékokat, és neki adni a hét legválasztékosabb leányt a királyi házból; és áthelyezte őt lányaival a legjobb asszonyi szállásra.
10Nemzetét és születését nem árulta el Eszter; mert Mordekáj megparancsolta neki, hogy el ne árulja.
11És Mordekáj napról napra rendesen az asszonyok házának udvara előtt járkált; hogy megtudja Eszter hogylétét és hogy mi történik vele.
12És mikor sor kerül egy-egy leányra, hogy bemenjen Ahasvérus királyhoz az asszonyok törvénye szerint lefolyt tizenkét hónapja után, mert ennyit töltenek ki kenet-napjaik; hat hónapot mirha olajjal és hat hónapot balzsamokkal és asszonyi kenetekkel,
13és akkor az a leány bemegy a királyhoz; mindent, amit mond, megadnak neki, hogy azzal menjen be az asszonyházból a király házába.
14Este bemegy és reggel a másik asszonyházba tér vissza Saasgáz királyi kamarásnak, a másodfeleségek őrének keze alá; nem mehet be többé a királyhoz, csak ha kívánja őt a király és név szerint hívják.
15Mikor így Eszterre került a sor, Abihailnak, Mordekáj nagybátyjának lányára, akit ő lányává fogadott, hogy bemenjen a királyhoz, nem kívánt semmit, csak amit Hégai királyi kamarás, az asszonyok őre mond; és ezzel Eszter mindenkinek a kegyét megnyerte, aki őt látta.
16És mikor Eszter Ahasvérus királyhoz, az ő királyi házába vitetett a tizedik hónapban, azaz Tébét havában, uralkodásának hetedik évében;
17jobban megszerette a király Esztert, mint a többi asszonyokat, és nagyobb kedvet és kegyet nyert nála, mint a többi hajadonok; úgyhogy királyi koronát tett a fejére, és királynévá tette őt Vásti helyébe.
18És nagy lakomát rendezett a király minden fejedelmének és szolgájának, Eszter-lakomát; és adóelengedést tett a tartományoknak, és ajándékot adott királyi módon.
19Mikor másodszor is gyűjtöttek össze hajadonokat; Mordekáj éppen a király kapujában ült.
20Nem árulta el Eszter a születését és nemzetét, úgy, mint Mordekáj parancsolta neki; és általában Mordekáj szavát Eszter úgy teljesítette, mintha gyámságban lett volna nála.
21Azokban a napokban (Mordekáj éppen a király kapujában ült) úgy megharagudott Bigtán és Téres, két királyi kamarás a küszöbőrök közül, hogy kezet akartak vetni Ahasvérus királyra.
22De tudtára jutott a dolog Mordekájnak és elárulta Eszter királynénak; Eszter pedig meg mondta a királynak Mordekáj nevében.
23Mikor a dolgot megvizsgálták, és úgy találták, mind a kettejüket fára akasztották; és ez megíratott a Krónika könyvében a király előtt.