1Mózes halála és eltemetése: Mikor aztán felment Mózes Móáb síkságairól Nebó hegyére, a Piszga ormára, mely Jerikóval szemben van; és megmutatta neki az Úr az egész országot: Gileádot Dánig,
2egész Naftalit, Efraim és Manassé országát, és Júda egész országát a nyugati tengerig;
3és a Délvidéket, és a Környéket, Jerikónak, a pálmák városának mély völgyét Cóárig.
4És azt mondta az Úr neki: Ez az az ország, melyről megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, mondván: A te magodnak adom azt; megmutattam neked szemeiddel, de oda nem mégy át.
5És meghalt ott Mózes, az Úr szolgája, Móáb országában, az Úr szavára.
6És eltemették őt a völgyben, Móáb országában, Bét-Peórral átellenben; de senki sem tudja a sírját mind e mai napig.
7Mózes pedig százhúsz esztendős volt, mikor meghalt; nem homályosodott meg a szeme, és nem tűnt el életelevensége.
8És Izráel fiai harminc napig siratták Mózest Móáb síkságain; mikor bevégződtek a Mózesért való gyász siratónapjai.
9Józsué pedig, a Nún fia, megtelt bölcsesség lelkével, mert Mózes rátámasztotta a kezeit; tehát hallgattak rá Izráel fiai, és úgy cselekedtek, amint az Úr parancsolta Mózesnek.
10És nem támadt többé Izráelben olyan próféta, aki Mózeshez (akit az Úr szemtől szembe ismert)
11fogható lett volna mindazokra a jelekre és csodákra nézve, melyekre küldte őt az Úr, hogy cselekedje meg Egyiptom országában Faraó előtt, minden szolgája előtt és egész országa előtt;
12és mindarra az erős kézre és mindarra a nagy rettenetességre nézve, melyet cselekedett Mózes egész Izráel szemei előtt.