1Ne áldozzál az Úrnak, a te Istenednek olyan ökröt vagy juhot, melyben hiba van, bármi csúf dolog; mert utálat az az Úr előtt, a te Istened előtt.
2Ha találtatik közötted, kapuid közül valamelyikben, melyeket az Úr, a te Istened ad neked, oly férfi vagy nő, aki azt cselekszi, ami gonosz az Úrnak, a te Istenednek szemeiben, áthágván az ő szövetségét,
3úgy, hogy elmegy és más isteneknek szolgál, és leborul előttük; éspedig a nap előtt vagy a hold előtt, vagy az ég egész serege előtt, amit nem parancsoltam, és megjelentik neked
4és meghallod: akkor nyomozd ki jól. És ha igaz, bizonyos a dolog, megtörtént ez az utálatosság Izráelben:
5akkor vidd ki azt a férfit vagy azt a nőt, akik ezt a gonosz dolgot cselekedték, kapuidba, a férfit vagy a nőt; és kövezd agyon őket kövekkel.
6Két tanú vagy három tanú vallomására ölessék meg a halálra ítélt; egy tanú vallomására nem szabad megölni.
7A tanúk keze legyen rajta először, hogy megöljék őt, és azután az egész nép keze; így tisztítsd ki a gonoszt magad közül.
8Ha nagyon nehéz lesz rád nézve valamely kérdés az ítéletre, vér és vér közt, ügy és ügy közt, büntetés és büntetés közt, valami peres kérdések kapuidon belül; akkor kelj fel és menj fel arra a helyre, melyet választ az Úr, a te Istened.
9És menj a lévita papokhoz és a bíróhoz, aki azokban a napokban lesz; és kérdezd meg és kijelentik neked az ítélet igéjét.
10És annak az igének szava szerint cselekedjél, amit kijelentenek neked arról a helyről, melyet választ az Úr; és vigyázz, hogy egészen úgy cselekedjél, amint tanítanak téged.
11A tanítás szava szerint cselekedjél, amit tanítanak neked, és az ítélet szerint, amit mondanak neked; ne térj el az igétől, amit kijelentenek neked, se jobbra, se balra.
12Az az ember pedig, aki elbizakodottságában megteszi, hogy nem hallgat a papra, aki ott áll, hogy szolgálja az Urat, a te Istenedet, vagy a bíróra: haljon meg az az ember, és tisztítsd ki a gonoszt Izráelből.
13És az egész nép hallja és féljen; és ne legyenek többé elbizakodottak.
14Ha bemégy abba az országba, melyet az Úr, a te Istened ad neked, és birtokodba veszed azt és benne laksz; és azt mondod: Királyt akarok tenni magam fölé, éppen úgy, mint azok a nemzetek, melyek körülettem vannak:
15azt kell magad fölé tenned királyul, akit az Úr, a te Istened választ; testvéreid közül tégy magad fölé királyt, nem tehetsz magad fölé külföldi embert, aki nem testvéred.
16Csak ne szerezzen sok lovat, és ne vigye vissza a népet Egyiptomba, hogy sok lovat szerezzen; holott az Úr megmondta nektek: Többé ne térjetek már vissza ezen az úton.
17És ne vegyen sok feleséget, hogy el ne hajoljon a szíve; se ezüstjét, se aranyát ne sokasítsa meg nagyon.
18És mikor beül királyi székébe; akkor írja le magának egy könyvbe ennek a tanításnak a mását a lévita papok előtt lévőről.
19És legyen nála és olvasson belőle életének minden napján; hogy megtanulja félni az Urat, az ő Istenét, megtartván e tanításnak minden szavát, és ezeket a törvényeket, ezek szerint cselekedvén.
20Hogy fel ne fuvalkodjék a szíve testvérei felett, és hogy el ne térjen a parancsolattól se jobbra, se balra; hogy hosszú ideig maradjon királyságában ő és fiai Izráel között.