Daniel 3
1 Nabukadneccár király csináltatott egy arany képet, magassága hatvan sing, szélessége hat sing; felállíttatta azt a Dara völgyében, Babilónia tartományában.
2 És Nabukadneccár király összegyűjttette a helytartókat, kormányzókat és pasákat, főbírákat, kincstartókat, tanácsosokat, főhivatalnokokat és a tartomány minden igazgatóját, hogy jöjjenek el a kép felavatására, melyet Nabukadneccár király állított.
3 Akkor összegyűltek a helytartók, a kormányzók, a pasák, a főbírák, a kincstartók, a tanácsosok, a főhivatalnokok és a tartomány igazgatói mind a kép felavatására, melyet Nabukadneccár király állított; és felálltak a kép előtt, melyet Nabukadneccár állított.
4 És a kikiáltó erősen kiáltott: Nektek mondtatik, népek, nemzetek és nyelvek!
5 Mihelyt halljátok a kÚrtnek, sípnak, citerának, hárfának, lantnak, dudának és mindenféle zenének hangját, essetek le és boruljatok le az arany kép előtt, melyet Nabukadneccár király állított.
6 És aki nem esik le és nem borul le, abban a pillanatban belevettetik egy tűzzel égő kemencébe.
7 Minélfogva mihelyt meghallották minden népek a kÚrtnek, a sípnak, citerának, hárfának, lantnak és mindenféle zenének hangját, leestek minden népek, nemzetek és nyelvek, leborulván az arany kép előtt, melyet Nabukadneccár király állított.
8 Mindennél fogva ebben az időben káld férfiak állottak elő; és árulkodtak a zsidók ellen.
9 Feleltek és azt mondták Nabukadneccár királynak: Király, örökké élj!
10 Te, ó király, parancsolatot tettél, hogy minden ember, mihelyt hallja a kÚrtnek, sípnak, citerának, hárfának, lantnak, dudának és mindenféle zenének hangját; essék le és boruljon le az arany kép előtt.
11 És aki nem esik le és nem borul le, vettessék bele egy tűzzel égő kemencébe.
12 Vannak zsidó férfiak, akiket Babilónia tartományának szolgálatára rendeltél ki, Sadrák, Mésák és Abédnegó: ezek a férfiak fel sem vesznek téged, ó király, isteneidet nem tisztelik, és az arany kép előtt, melyet felállítottál, nem borulnak le.
13 Akkor Nabukadneccár haraggal és hévvel mondta, hogy hozzák elő Sadrákot, Mésákot és Abédnegót; akkor azokat a férfiakat előhozták a király elé.
14 Felelt Nabukadneccár és azt mondta nekik: Valóban, Sadrák, Mésák és Abédnegó, az én istenemet nem tisztelitek, és az arany kép előtt, melyet felállítottam, nem borultok le?
15 Most készek vagytok-e, hogy mihelyt halljátok a kÚrtnek, sípnak, citerának, hárfának, lantnak és dudának és mindenféle zenének hangját, leessetek és leboruljatok a kép előtt, melyet csináltattam? És ha nem borultok le, abban a pillanatban belevettettek egy tűzzel égő kemencébe; és ki az az isten, aki megszabadít benneteket kezeimből?
16 Feleltek Sadrák, Mésák és Abédnegó, és azt mondták a királynak: Nabukadneccár, nem szükséges, hogy mi neked erre egy szót feleljünk.
17 Íme képes a mi Istenünk, akit mi tisztelünk, kiszabadítani minket a tűzzel égő kemencéből; a te kezedből is, király, kiszabadít.
18 De ha nem, akkor is legyen tudtodra, ó király: hogy a te isteneidet nem tiszteljük, és az arany kép előtt, melyet felállítottál, le nem borulunk.
19 Akkor Nabukadneccár eltelt haraggal, és arcvonásai elváltoztak Sadrák, Mésák, és Abédnegó miatt; felelt és mondta, hogy fűtsék be a kemencét hétszerte jobban, mint szokták befűteni.
20 És néhány férfinak, serege legerősebb embereinek mondta, hogy kötözzék meg Sadrákot, Mésákot és Abédnegót, hogy a tűzzel égő kemencébe vessék.
21 Akkor azok a férfiak megkötöztettek köpenyestül, nadrágostól, kalapostól, ruhástól; és belevettettek a tűzzel égő kemencébe.
22 Mindannál fogva, hogy a király szava kíméletlen volt és a kemence felettébb be volt fűtve, azokat a férfiakat, akik felvitték Sadrákot, Mésákot és Abédnegót, megölte a tűz lángja;
23 azok a férfiak pedig mind a hárman, Sadrák, Mésák és Abédnegó: beleestek a tűzzel égő kemencébe megkötözötten.
24 Akkor Nabukadneccár király elszörnyedt és felkelt sietséggel; felelt és azt mondta tanácsosainak: Nemde három férfiút vetettünk bele a tűzbe megkötözötten?
25 Feleltek és azt mondták a királynak: Bizonnyal, ó király! Felelt és azt mondta: íme én négy férfiút látok szabadon járni a tűzben, és sérülés nincs rajtuk, és a negyediknek a tekintete hasonló az Isten fiáéhoz.
26 Akkor odajárult Nabukadneccár a tűzzel égő kemence kapujához, felelt és azt mondta: Sadrák, Mésák és Abédnegó, a magasságos Istennek szolgái, jöjjetek ki és jertek ide! Akkor kijöttek Sadrák, Mésák és Abédnegó a tűzből.
27 És összegyűlvén a helytartók, kormányzók és pasák és a király tanácsosai, látták azokat a férfiakat, hogy a tűznek nem volt hatalma testükön, és fejüknek egy haja szála meg nem perzselődött, és köpenyük el nem változott; a tűznek szaga sem érte őket.
28 Felelt Nabukadneccár és azt mondta: Áldott Sadrák, Mésák és Abédnegó Istene, aki elküldötte az ő angyalát és kiszabadította szolgáit, akik őbenne bíztak, és a király szavát megváltoztatták, és testüket odaadták, hogy ne tiszteljenek és ne imádjanak senki más istent, csak az ő Istenüket.
29 És én ezennel elrendelem, hogy minden nép, nemzet és nyelv, mely hibát mond Sadrák, Mésák és Abédnegó Istenére, darabokra vágassék, és háza szemétdombbá tétessék; mivelhogy nincs más isten, aki úgy meg tud szabadítani, mint ez.
30 Akkor a király előrevitte Sadrákot, Mésákot és Abédnegót Babilónia tartományában.