1Tizenkét éves volt Manassé, mikor királlyá lett, és ötvenöt évig uralkodott Jeruzsálemben; és anyjának a neve Hefciba volt.
2És azt cselekedte, ami rossz az Úr szemeiben; azoknak a nemzeteknek undoksága szerint, amelyeket elűzött az Úr Izráel fiai elől.
3És ismét felépíttette a bámákat, melyeket elveszített atyja, Hizkija; és oltárokat állított a Baálnak, és szent fát csináltatott, mint Áháb cselekedett, Izráel királya, és leborult az ég egész seregének és azokat szolgálta.
4És oltárokat épített az Úr házában; melyről azt mondta az Úr: Jeruzsálembe helyezem nevemet.
5És oltárokat épített az ég egész seregének; az Úr házának mindkét udvarában.
6És átvitte fiát a tűzön, felhőnézést, bűvölést űzött, halottidézőket és jósmestereket tartott; sok olyat tett, ami rossz az Úr szemeiben, bosszantván őt.
7És elhelyezte a szent fa faragott képét, melyet csináltatott; abban a házban, amelyről azt mondta az Úr Dávidnak és fiának, Salamonnak: Ebben a házban és Jeruzsálemben, melyet Izráel minden törzse közül választottam, helyezem el nevemet örökre.
8És nem mozdítom el többé Izráel lábát arról a földről, melyet atyáiknak adtam; ha csak vigyáznak, hogy egészen aszerint cselekedjenek, amint parancsoltam nekik, és egészen a szerint a tanítás szerint, amit parancsolt nekik szolgám, Mózes.
9De nem fogadtak szót és Manassé eltévelyítette őket, hogy még inkább a rosszat cselekedjék, mint azok a nemzetek, melyeket kipusztított az Úr Izráel fiai elől.
10Szólott tehát az Úr szolgái, a próféták által, mondván:
11Mert Manassé júdai király ezeket az undokságokat cselekedte, gonoszabbakat tett, mint mindaz, amit az emoriak tettek, akik őelőtte voltak; és vétekbe ejtette Júdát is az ő bálványaival:
12ezért, így mondta az Úr, Izráel Istene: Íme én oly veszedelmet hozok Jeruzsálemre és Júdára; hogy mindenkinek, aki hallja, mind a két füle megcsendül bele.
13És kifeszítem Jeruzsálem felett Samária mérőzsinórját és Áháb házának függőmértékét; és kitörlöm Jeruzsálemet, mint kitörlik a tálat, kitörlik és szájára fordítják.
14És elvetem örökségem maradékát, és ellenségeik kezébe adom őket, hogy legyenek zsákmányává és ragadományává minden ellenségüknek.
15Amiért azt cselekedték, ami rossz az én szemeimben, és bosszantottak engem; attól a naptól kezdve, melyen kijöttek atyáik Egyiptomból, mind e mai napig.
16De nagyon sok ártatlan vért is ontott Manassé, annyira, hogy Jeruzsálemet színültig megtöltötte; azon a vétkén kívül, hogy vétekbe ejtette Júdát, hogy azt cselekedje, ami rossz az Úr szemeiben.
17Egyéb dolgai pedig Manassénak, és minden, amit tett, és vétke, mellyel vétkezett; tudvalevőleg meg vannak írva a Júda királyainak viselt dolgairól szóló évkönyvben.
18És mikor elaludt Manassé atyáival és eltemettetett háza kertjében, az Uzza kertjében; a fia, Ámon lett helyébe a király.
19Huszonkét éves volt Ámon, mikor királlyá lett, és két évig uralkodott Jeruzsálemben; és anyjának a neve Mesullemet volt, Hárúc leánya, Jotbából.
20És azt cselekedte, ami rossz az Úr szemeiben; amiképpen atyja, Manassé cselekedett.
21És egészen azon az úton járt, amelyen atyja járt; és azokat a bálványokat szolgálta, akiket atyja szolgált, és azok előtt borult le.
22Az Urat pedig, atyái Istenét elhagyta; és nem járt az Úr útján.
23És összeesküdtek Ámon szolgái ellene, és megölték a királyt a házában.
24De a föld népe mind levágta azokat, akik Ámon király ellen összeesküdtek; és királlyá tette a föld népe a fiát, Jósiát a helyébe.
25Egyéb dolgai pedig Ámonnak, melyeket cselekedett; tudvalevőleg meg vannak írva a Júda királyainak viselt dolgairól szóló évkönyvben.
26És mikor eltemették őt sírjába az Uzza kertjében, fia, Jósia lett helyébe a király.