1Ataljá pedig, Ahazjá anyja látta, hogy fia meghalt; tehát felkelt és elveszítette az egész királyi magot.
2De Jóseba, Jórám király leánya, Ahazjá húga fogta Jóást, Ahazjá fiát, és kilopta őt a megölendő királyfiak közül, őt és aki az ágyasházban éppen szoptatta; és elrejtették őt Ataljá elől, úgyhogy azt nem ölték meg.
3És vele volt az Úr házában elrejtőzve hat évig; Ataljá pedig uralkodott az ország fölött.
4De a hetedik esztendőben elküldött Jójáda és elhozatta a káriak és a testőrök századparancsnokait és bevitte őket magával az Úr házába; és miután szövetséget kötött velük és megeskette őket az Úr házában, megmutatta nekik a királyfit.
5Aztán utasítást adott nekik, mondván: Ez a feladat, melyet teljesítenetek kell: közületek a harmadrész szombati szolgálatos és a királyi palotai szolgálatot látja el;
6míg a másik harmadrész a Szúr kapuban, a harmadik pedig a testőrök mögötti kapuban van. A palotai szolgálatot pedig szakaszonként látjátok el:
7tehát az a két részetek is mind, akinek szombaton kimenője van, teljesítsen szolgálatot az Úr házában a király körül.
8És vegyétek körül a királyt kereken, mindenkinek fegyvere a kezében legyen, és aki a sorokhoz ér, megölettessék; és legyetek a királlyal kimentében és bejöttében.
9És a századparancsnokok egészen úgy cselekedtek, amint Jójáda pap pa rancsolta, magához vette ki-ki a maga embereit, a szombati szolgálatosokat a szombati kimenősökkel és bementek Jójáda paphoz.
10És kiadta a pap a századparancsnokoknak a Dávid királytól való dárdákat és pajzsokat; melyek az Úr házában voltak.
11Akkor felálltak a testőrök, mindenik fegyverrel kezében, a ház jobb oldalától a ház bal oldaláig az oltárhoz és a házhoz; a király felé körül:
12és kihozta a királyfit, reá tette a koronát és a bizonyságot; és miután így királlyá tették és felkenték őt, tapsoltak és azt mondták: Éljen a király!
13Mikor Ataljá hallotta a testőröknek, a népnek kiáltását, bement a néphez az Úr házába.
14És mikor látta, hogy a király az álláson áll szokás szerint, a parancsnokok és kÚrtök pedig a király mellett, és az egész vidéki nép örvendez és fújja a kÚrtöket; akkor megszaggatta Ataljá a ruháit és kiáltott: Összeesküvés, összeesküvés!
15Jójáda pap pedig utasította a századparancsnokokat, a sereg elöljáróit, és azt mondta nekik: Vezessétek ki őt a sorokon belül, és aki bemegy utána, meg kell ölni karddal; ugyanis azt gondolta a pap: Ne ölettessék meg az Úr házában.
16Tehát kezet vetettek rá, és mikor a lovak bejáratának útján a királyi palotába ért; ott megölték.
17Aztán megkötötte Jójáda a szövetséget az Úr között meg a király között és a nép között, hogy ők az Úr népévé lesznek; továbbá a király között meg a nép között.
18És bement az egész vidéki nép a Baál házába és azt lerontották, oltárait és képeit teljesen összetörték, és Mattánt, a Baál papját, megölték az oltárok előtt; az Úr háza fölé pedig hivatalokat állított fel a pap.
19Aztán fogta a századparancsnokokat és a káriakat meg a testőröket és az egész vidéki népet, és levitték a királyt az Úr házából, és bementek a testőrök kapuján a királyi palotába, és beleült a királyok székébe.
20És az egész vidéki nép örvendezett és a város nyugodt volt; mikor Atalját megölték karddal a királyi palotában.
21Hétesztendős volt Jóás, mikor király lett: