1Egyszer Sába királynője hallotta Salamon hírét, és eljött, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel, Jeruzsálembe, igen tekintélyes kísérettel, és tevékkel, melyek fűszerszámokat és aranyat hoztak tömegével, és drágakövet. És mikor bement Salamonhoz, beszélgetett vele mindenről, ami szívén volt;
2Salamon pedig megfejtette minden szavát; és nem volt elrejtve Salamon előtt egy szó, amit meg ne fejtett volna neki.
3Mikor aztán látta Sába királynője Salamon bölcsességét; és a házat, melyet épített;
4és asztala étkeit, és szolgáinak ülését, cselédjeinek állását és öltözeteiket, és pohárnokait és öltözeteiket, és felmenetelét, melyen az Úr házába szokott felmenni: hát elállt a lélegzete.
5És azt mondta a királynak: Igazság az, amit országomban hallottam; felőled és bölcsességed felől.
6És én nem hittem beszédeiknek, míg el nem jöttem és szemeimmel nem láttam, hogy hiszen a felét sem mondták el nekem bölcsességed nagyságának; meghaladtad a hírt, melyet hallottam.
7Boldogok a te embereid, és boldogok ezek a te szolgáid; akik szüntelen előtted állanak és hallják bölcsességedet.
8Legyen áldott az Úr, a te Istened, akinek tetszett téged az ő trónjára tenni királyul az Úrnak, a te Istenednek! Mivel a te Istened szereti Izráelt, hogy örökre állandóvá tegye, azért tett téged felettük királlyá, hogy cselekedjél ítéletet és igazságot.
9És adott a királynak százhúsz tálentum aranyat, és fűszerszámokat nagy tömegben, és drágakövet; nem is volt mégolyan fűszerszám, mint az, melyet Sába királynője adott Salamon királynak.
10És Hurám szolgái, meg Salamon szolgái is, akik aranyat hoztak Ofirból; hoztak ébenfát és drágakövet.
11A király pedig utakat csináltatott az ébenfákból az Úr házába és a király házába, és hárfákat meg kobzokat az énekeseknek; nem is láttak olyanokat azelőtt Júda országában.
12Salamon király pedig megadta Sába királynőjének minden kívánságát, amit kért, annak viszonzásán kívül, amit ő hozott a királynak; aztán megfordult és elment a maga országába, ő és szolgái.
13Az aranynak súlya pedig, mely Salamonhoz évenként befolyt: hatszázhatvanhat arany tálentum volt;
14ezen kívül még hoztak be a kereskedő emberek és a kalmárok; továbbá a mindenféle arab királyok és az ország pasái hoztak be aranyat és ezüstöt Salamonnak.
15És csináltatott Salamon király kétszáz pajzsot vert aranyból; hatszáz vert arany ment rá egy pajzsra;
16és háromszáz tárcsát vert aranyból, háromszáz arany ment rá egy tárcsára; és a libánoni erdő-házba tette azokat a király.
17És csináltatott a király egy nagy trónt elefántcsontból; és beborította tiszta arannyal.
18És hat lépcsője volt a trónnak, és egy zsámolya a trónnak aranyba foglalva, és karjai az ülőhelynek mind a két felől; és két oroszlán állt a karok mellett.
19És tizenkét oroszlán állt ott a hat lépcsőn kétfelől; nem készült ilyen egy királyságnak sem.
20És Salamon király minden ivóedénye arany volt, és a libánoni erdő-ház minden edénye tiszta arany; az ezüstöt semmire sem becsülték Salamon napjaiban.
21Mert hajói voltak a királynak, melyek Tarsisba jártak Hurám szolgáival; háromévenként egyszer érkeztek Tarsis-hajók, melyek aranyat hoztak, és ezüstöt, elefántcsontot és majmot meg pávát.
22Így Salamon király nagyobb volt a föld minden királyánál; gazdagságra és bölcsességre nézve.
23Úgyhogy a föld minden királya igyekezett Salamon színe elé az ő bölcsességét hallani, melyet Isten az ő szívébe adott.
24És mindenik elhozta a maga ajándékát, ezüstedényeket és aranyedényeket, és ruhákat, fegyvereket, és fűszerszámokat, lovakat és öszvéreket; évről évre szólóan.
25És volt Salamonnak négyezer fogata, lovak és szekerek, és tizenkétezer hátas lova; melyeket a szekerek városaiban, és a király mellett Jeruzsálemben helyezett el.
26És uralkodó volt minden királyon; a Folyamtól a filiszteusok földjéig és Egyiptom határáig.
27És az ezüstöt olyanná tette a király Jeruzsálemben, mint a köveket; a cédrusfát meg olyanná tette, mint a vad fügefát, mely az Alföldön tömegben van.
28Lovakat pedig Egyiptomból szállítottak Salamonnak, és a többi országokból.
29Salamonnak többi dolgai pedig, az elsők és az utolsók: tudvalevőleg meg vannak írva Nátán próféta történetében és a sílói Ahija próféciájában, és Jeddó látnoknak a Járobeám, Nebát fia elleni látásaiban.
30Uralkodott pedig Salamon Jeruzsálemben egész Izráel felett negyven esztendeig.
31És mikor Salamon elaludt atyáival, és eltemették őt atyja, Dávid városában; fia, Rehabeám lett helyébe a király.