1Hizkija huszonöt éves korában lett király, és huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; és anyjának neve Abijá volt, Zekarja leánya.
2És azt cselekedte, ami helyes az Úr szemeiben; egészen, mint atyja, Dávid cselekedett.
3Ő uralkodásának első évében, az első hónapban megnyitotta az Úr házának ajtait és kijavíttatta azokat.
4Aztán bevitte a papokat és lévitákat; és összegyűjtötte őket a napkeleti téren,
5és azt mondta nekik: Hallgassatok rám, léviták: most szenteljétek be magatokat, aztán szenteljétek be az Úrnak, atyáitok Istenének házát, és vigyétek ki a tisztátalanságot a szent helyről.
6Mert hűségszegést követtek el atyáink és azt cselekedték, ami gonosz az Úrnak, a mi Istenünknek szemeiben és elhagyták őt; és elfordították orcáikat az Úr hajlékától és hátukat fordították.
7Be is zárták a tornác ajtait, és kioltották a mécseket, füstölőszert nem füstölögtettek, és égő áldozatot nem áldoztak a szenthelyen Izráel Istenének.
8Ezért aztán az Úr haragja lett Júdán és Jeruzsálemen; és rémmé, borzadállyá és felszisszenéssé tette őket, mint magatok látjátok szemeitekkel.
9Hiszen íme atyáink kard által estek el; fiaink, leányaink és asszonyaink pedig fogságban vannak emiatt.
10Én most el vagyok határozva, hogy szövetséget kötök az Úrral, Izráel Istenével; hogy fordítsa el rólunk haragja hevét.
11Fiaim, most ne vegyétek könnyen; mert titeket választott az Úr, hogy előtte álljatok, az ő szolgálatára, és ti legyetek, akik neki szolgáltok és jó illatot gerjesztetek.
12Felkeltek tehát a léviták, Máhát, Amászai fia, Jóel, Azarjá fia a kehátiak fiai közül, és a meráriak fiai közül Kís, Abdi fia és Azarjá, Jehallelél fia; a gersoniak közül pedig Jóáh, Zimmá fia, és Éden, Jóáh fia.
13És Elicáfán fiai közül Simri és Jeiél; Ászáf fiai közül Zekarja és Mattanjá;
14Hémán fiai közül Jehiél és Simei; és Jedutun fiai közül Semájá és Uzziél:
15és összegyűjtötték testvéreiket és a király parancsa szerint bementek az Úr szavára megtisztítani az Úr házát.
16És bementek a papok az Úr házának belsejébe, hogy megtisztítsák, és kihordtak minden tisztátalanságot, amit az Úr templomtermében találtak, az Úr házának udvarára; hol a léviták átvették, hogy kivigyék, ki a Kidron patakába.
17Az első hónap elsején kezdték a beszentelést és a hónap nyolcadik napján jutottak el az Úr tornácához, aztán nyolc napig az Úr házát szentelték; tehát az első hónap tizenhatodik napján végeztek.
18És akkor bementek Hizkija királyhoz és azt mondták: Megtisztítottuk az Úr egész házát; az égő áldozati oltárt is egész felszerelésével, a szent kenyerek asztalát is egész felszerelésével;
19és mindazokat az edényeket, melyeket Áház király hűtlenségében elvetett királysága alatt, elkészítettük és beszenteltük; íme az Úr oltára előtt vannak.
20Korán reggel tehát, mikor Hizkija király felkelt, összegyűjtötte a város fejedelmeit, és felment az Úr házába.
21És hoztak hét bikát, hét kost, hét bárányt és hét kecskebakot bűnáldozatnak a királyságért, a szent helyért és Júdáért; és mondta Áron fiainak, a papoknak, hogy áldozzák meg az Úr oltárán.
22Tehát levágták a marhákat és a papok felfogták a vért és az oltárra intették; aztán levágták a kosokat, és a vért az oltárra hintették, és levágták a bárányokat, és a vért az oltárra hintették.
23Akkor a bűnáldozati bakokat a király és a gyülekezet elé vitték, és miután rájuk támasztották kezeiket,
24azokat is levágták a papok, és bűnáldozati szertartást végeztek vérükkel az oltáron, egész Izráelért végezvén az engesztelési szertartást, mert egész Izráel számára mondta a király az égő áldozatot és a bűnáldozatot.
25És felállította a lévitákat az Úr házába cimbalmokkal, kobzokkal és hárfákkal Dávidnak és Gádnak, a király látnokának valamint Nátán prófétának parancsára, mert az Úrtól volt ez a parancs az ő prófétái által.
26És mikor felálltak a próféták a Dávid szerszámaival és a papok trombitákkal;
27azt mondta Hizkija, hogy vigyék fel az égő áldozatot az oltárra. És mikor megkezdődött az égő áldozat, megkezdődött az Úr éneke és a trombiták, éspedig Dávid izráeli király szerszámainak vezetése alatt.
28És az egész gyülekezet leborult, az ének meg zengett és a trombiták harsogtak; mindez addig, míg az égő áldozat elvégződött.
29Mikor pedig elvégezték az égő áldozatot, letérdelt a király, és vele mind, akik jelen voltak, és leborultak.
30Akkor azt mondta Hizkija király és a fejedelmek a lévitáknak, hogy dicsérjék az Urat Dávidnak és Ászáf látnoknak szavaival; és dicsérték az örömig, és meghajtották magukat és leborultak.
31Aztán szót emelt Hizkija, és azt mondta: Most felszenteltétek magatokat az Úrnak, járuljatok elő és hozzatok vágóáldozatokat és hálaáldozatokat az Úr házába; és hozott a gyülekezet vágóáldozatokat és hálaáldozatokat, és mindenki, akit a szíve indított, égő áldozatokat.
32És az égő áldozat száma volt, melyet hozott a gyülekezet, hetven marha, száz kos, kétszáz bárány, mindez égő áldozatul az Úrnak;
33a szent adomány pedig volt hatszáz marha és háromezer juh.
34Csak a papok voltak kevesen és nem bírták mind megnyúzni az égő áldozatokat, tehát testvéreik, a léviták segítettek nekik, míg elvégződött a munka és a papok beszentelik magukat, mert a léviták helyesebb gondolkodásúak voltak a maguk beszentelésére nézve, mint a papok.
35De tömeges égő áldozat is volt, a visszafizetési áldozatok kövéreivel és az égő áldozathoz való italáldozatokkal; és a szolgálat helyre lett állítva az Úr házában.
36És örvendezett Hizkija és az egész nép azon, amit az Isten a népnek készített, mert hirtelen lett a dolog.