1Mivel tehát Krisztus értünk szenvedett testben, ti is ugyanezen gondolattal fegyverkezzetek fel; mert aki szenvedett testben, megszűnt a bűntől;
2hogy többé ne emberek kívánságai, hanem Isten akarata szerint élje le a testben hátra levő időt.
3Mert elég nekünk, hogy életünk lefolyt idejében a pogányok akaratát cselekedtük, járván kicsapongásokban, kívánságokban, részegségekben, dobzódásokban, ivásokban és undok bálványimádásokban.
4Amiért káromkodva csodálkoznak, hogy ti nem rohantok velük a kicsapongásnak ugyanabba az árjába;
5akik számot adnak majd annak, aki készen van ítélni eleveneket és holtakat.
6Mert avégre hirdettetett az evangélium a holtaknak is, hogy megítéltettek ugyan emberek szerint testben, de éljenek Isten szerint lélekben.
7Mindennek vége pedig közel van. Legyetek tehát mértékletesek és józanok az imádságokra;
8mindenekelőtt pedig az egymáshoz való szeretet buzgó legyen bennetek, mert a szeretet bűnök sokaságát fedezi el;
9vendégszeretők legyetek egymáshoz, zúgolódás nélkül.
10Ki milyen kegyelemajándékot vett, azzal szolgáljatok egymásnak, mint Isten különféle kegyelemajándékának jó sáfárai.
11Ha valaki beszél, mint Isten szavait; ha valaki szolgálatot tesz, mint azzal az erővel, melyet Isten szolgáltat: hogy mindenben az Isten dicsőíttessék Jézus Krisztus által, akié a dicsőség és a hatalom mindörökkön örökké. Ámen.
12Szeretteim, ne csodálkozzatok azon a tűzön, mely megpróbáltatásul lett rajtatok, mintha valami idegen dolog történnék veletek;
13hanem amennyi részt vesztek a Krisztus szenvedéseiben, annyira örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is vigadozva örvendhessetek.
14Ha szidalmaznak benneteket Krisztus nevéért, boldogok vagytok; mert a dicsőségnek és az Istennek lelke nyugszik rajtatok; azoknál ugyan káromoltatik, de nálatok dicsőíttetik.
15Senki tudniillik közületek úgy ne szenvedjen, mint gyilkos, vagy tolvaj, vagy gonosztevő, vagy mint más dolgában praktikáló;
16ha pedig mint keresztyén, ne szégyellje, hanem dicsőítse az Istent ebben a részben.
17Mert ideje, hogy elkezdődjék az ítélet az Istennek házán; ha pedig először rajtunk kezdődik, mi lesz a vége azoknál, akik nem engednek az Isten evangéliumának?
18És ha az igaz csak alig tarttatik meg, az istentelen és bűnös hova lesz?
19Úgyhogy akik szenvednek is Isten akaratából, neki, mint hű teremtőnek ajánlják lelküket jót cselekedvén.