1Salamon király pedig sok külföldi asszonyt szeretett (Faraó leányát is!): móábiakat, ammoniakat, edomiakat, cidoniakat és hittieket;
2oly nemzetekből valókat, amelyekre nézve azt mondta az Úr Izráel fiainak: Ne menjetek közéjük és ők ne jöjjenek közétek, mert bizony elhajlítják szíveteket az ő isteneikhez; ezekhez ragaszkodott Salamon szeretettel.
3Úgyhogy hétszáz felesége volt neki fejedelemasszony, másodfelesége pedig háromszáz; és feleségei elhajlították a szívét.
4Így történt, hogy Salamon öregségének idején feleségei elhajlították a szívét idegen istenekhez; úgyhogy az ő szíve nem volt oly teljesen az Úrral, az ő Istenével, mint atyjának, Dávidnak szíve;
5járt ugyanis Salamon Astárté után, a cidoniak istene után és Milkom után, az ammoniak undoksága után.
6Így azt cselekedte Salamon, ami gonosz az Úr szemeiben; és nem követte oly teljesen az Urat, mint atyja, Dávid.
7Akkor épített Salamon bámát Kámosnak, Móáb undokságának azon a hegyen, mely Jeruzsálemtől keletre van; és Moloknak, Ammon fiai undokságának.
8Így tett többi külföldi feleségeinek is; akik a maguk isteneinek tömjéneztek és áldoztak.
9Megharagudott azért az Úr Salamonra, hogy elhajlította szívét az Úrtól, Izráel Istenétől; aki neki kétszer megjelent,
10és éppen ezt a dolgot parancsolta meg neki, hogy ne járjon idegen istenek után; de ő nem tartotta meg, amit az Úr parancsolt neki.
11Tehát azt mondta az Úr Salamonnak: Amiért ez esett veled, hogy nem tartottad meg szövetségemet és törvényeimet, amelyeket parancsoltam neked: elszakasztván elszakasztom tőled a királyságot, és szolgádnak adom.
12Csak nem a te napjaidban teszem ezt atyádért, Dávidért; fiad kezéből szakasztom el azt.
13Csak nem az egész királyságot szakasztom el, egy törzset adok fiadnak szolgámért, Dávidért, és Jeruzsálemért, melyet kiválasztottam
14És ellenségül támasztotta az Úr Salamonnak az edomi Hadadot. A király magvából való volt ő Edomban.
15Történt ugyanis, hogy mikor Dávid Edomban jelen lévén, Jóáb, a hadvezér felvonult az elesetteket eltemetni, és levágott minden férfit Edomban;
16mert hat hónapig maradt ott Jóáb és egész Izráel, míg minden férfit kiirtott Edomban;
17akkor elmenekült Hadad, és vele némely edomi férfiak atyja szolgái közül, hogy Egyiptomba menjenek. Hadad kis gyermek volt,
18mikor Midjánból felkeltek és elmentek Páránba; és Páránból embereket vettek magukkal és elmentek Egyiptomba Faraóhoz, Egyiptom királyához, aki házat adott neki, kenyeret rendelt neki, és földet adott neki.
19És oly nagy kegyet talált Hadad Faraó szemeiben, hogy neki adta feleségül az ő feleségének húgát, Tahpenésznek, az uralkodónőnek húgát.
20Mikor pedig Tahpenész húga megszülte neki fiát, Genubatot, azt Tahpenész a Faraó házában választotta el; úgyhogy Genubat a Faraó házában volt a Faraó fiai között.
21Mikor aztán Hadad meghallotta Egyiptomban, hogy Dávid elaludt atyáival, és hogy Jóáb, a hadvezér meghalt; azt mondta Hadad Faraónak: Bocsáss el engem, hogy elmenjek országomba.
22Mikor Faraó azt mondta neki: Hát mi fogyatkozásod van énnálam, hogy íme el akarsz menni a te országodba?; azt felelte:Semmi, hanem mindenesetre bocsáss el engem!
23Aztán ellenségül támasztotta neki Isten Rezont, Eljáda fiát, aki urától, Hadadézertől, Cobá királyától menekült el,
24és embereket gyűjtött maga köré és csapatvezér lett, mikor Dávid azokat70 ölte; aztán elmentek Damaszkuszba és ott maradtak és uralkodtak Damaszkuszban.
25Így lett ellensége Izráelnek Salamon egész idejében, éspedig azzal a veszedelemmel, amivel Hadad; ugyanis utálta Izráelt és Szíria uralkodója volt.
26Járobeám pedig, Nebát fia, egy Cerédából való efraimi, anyjának a neve Ceruá, egy özvegyasszony, Salamon szolgája volt: és kezet emelt a királyra.
27Ez pedig a története annak, hogy kezet emelt a királyra. Salamon a Millót építtette, berakatta a rést, mely atyja, Dávid városán volt.
28És ez a férfi, Járobeám, derék vitéz volt; és mikor Salamon látta az ifjút, hogy dolgozik a munkán, a József házának egész robotmunkája fölé őt rendelte.
29És abban az időben történt, hogy Járobeám kiment Jeruzsálemből; és az úton találta őt a sílói Ahija próféta, aki új ruhába volt burkolózva, és csak ők ketten voltak a mezőn.
30És megragadta Ahija az új ruhát, mely rajta volt; és elszakította tizenkét darabra.
31És azt mondta Járobeámnak: Végy magadnak tíz darabot; mert így mondta az Úr, Izráel Istene: Én ezennel elszakasztom az országot Salamon kezéből, és neked adom a tíz törzset.
32De az egy törzs legyen az övé szolgámért, Dávidért, és Jeruzsálemért, azért a városért, melyet választottam Izráel valamennyi törzse közül.
33Azért, mert elhagytak engem és leborultak Astárté előtt, a cidoniak istene előtt, Kámos előtt, Móáb istene előtt és Milkom előtt, Ammon fiainak Istene előtt; és nem az én utaimban jártak, hogy cselekedték volna, ami az én szemeimben helyes, és törvényeimet és ítéleteimet, mint atyja Dávid.
34De nem veszem el az egész országot kezéből; mert fejedelemnek akarom őt tenni életének egész idejére Dávidért, az én szolgámért, akit én választottam, aki megtartotta parancsolataimat és törvényeimet.
35Hanem fia kezéből veszem el a királyságot; és neked adom azt a tíz törzset.
36Az ő fiának pedig egy törzset adok: hogy legyen az én szolgámnak, Dávidnak egy szövétneke minden időben énelőttem Jeruzsálemben, a városban, melyet magamnak választottam, hogy oda helyezzem nevemet.
37Téged pedig felveszlek, hogy uralkodjál mindenen, amit lelked kíván; és légy király Izráel felett.
38És lesz, hogyha hallgatsz mindarra, amit parancsolok neked, és az én utaimon jársz, és azt cselekszed, ami helyes az én szemeimben, megtartván törvényeimet és parancsolataimat, mint ahogyan Dávid, az én szolgám cselekedett; akkor veled leszek és állandó házat építek neked, mint Dávidnak építettem; és neked adom Izráelt,
39és megalázom Dávid magvát ebből avégből; de nem minden időre.
40Mivel pedig ezért Salamon Járobeámnak életére tört; felkelt Járobeám és elmenekült Egyiptomba Sisákhoz, Egyiptom királyához, és Egyiptomban volt Salamon haláláig.
41Salamonnak egyéb dolgai pedig és minden, amit tett, és bölcsessége tudvalevőleg meg vannak írva a Salamon viselt dolgairól szóló könyvben.
42Az idő pedig, melyben Salamon Jeruzsálemben az egész Izráel felett uralkodott, negyven esztendő.
43És mikor Salamon elaludt atyáival, és eltemettetett atyja, Dávid városában; fia Rehabeám lett helyébe a király.